Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1985/1. szám (Salgótarján)
Események a felszabadulást követő napokból
Sürgős felvilágosítást kérek és egy hivatalos karszalagot és egy igazolványt, hogy felvehessem az érintkezést magukkal. Ti sztelettel Horváth István tuki Sürgős választ kérek." Erre a levélre a válasz ismeretlen. De tekintettel arra, hogy Hermann Ferenc kommunista volt, - az 1945. nov. 4-i nemzetgyűlési választásokon a Magyar Kommunista Párt jelöltjeként szerepelt, feltételezhetően a kommunista pártszervezet mellett foglalt állást. Mindkét írás tulajdonképpen egy fontos politikai kérdésre vonatkozik, nevezetesen a munkáspárt helyi szervezeteinek megalakulására. S hogy ez kommunista, vagy szociáldemokrata párt legyen, illetve lehet-e mindkettő, ez abban az időben nem volt egyszerű kérdés. A kommunista párt helyi vezetői és tagjai saját szervezetük létéhez ragaszkodtak, mert abban látták a munkáspolitika megvalósulásának zálogát. Több évtizedes tapasztalatuk alapján nem kértek a szociáldemokrata párt reformista politikájából. Feltételezhető továbbá, hogy a munkásegység féltése, mint motívum jelentkezett állásfoglalásuknál. Az ország újjáépítését megfogalmazó, világos társadalmi, politikai, gazdasági feladatokat kitűző kommunista politika végrehajtásához a munkások és parasztok többségének támogatására volt szükség. Ezt pedig csak a kommunista tömegbefolyás szélesítésével, a szervezeti létszám növelésével vélték elérni. A két munkáspárt versengése a hatalom kivívásáért folytatott harcban a kor politikai küzdelmeinek szükségszerű velejárója volt. Tudja-e hogy az 1945 novemberi választásokon Salgótarjánban a 10.809 választópolgárból 7.097-en a Magyar Kommunista Pártra és annak politikájára szavaztak? hogy Salgótarján város zászlajának szinót fohér-foketébó'l 1945. január 26-án vál toztat ták pi ro r ,- fokotóro?
