Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1985/1. szám (Salgótarján)

Bányászok beszélgetnek

Bányászok beszélgetnek Az elmúlt két évben több alkalommal tartottunk "Bányászok beszélgetnek" címmel előadást, amelynek fő célja az volt, hogy a salgótarjáni Nógrádi Sán­dor Múzeumban végzett nyelvészeti munkával a közönséget megismertessük. Az ismertetés minden alkalommal lényegében azonos volt, amit úgy építet­tünk föl, hogy állandóan változó összetételű közönség eLőtt is előadható legyen, és a hallgatóságot beszélgetésre, esetleg vitára ösztönözze. Az előadás felépítése a következő volt: 1. A bevezetőben a téma pontosítása történt meg, ami kérdés formájában úgy hangzott: miről, mit hogyan beszélgettek a nógrádi bányászok? E pontosítással a téma történeti és megyei vonatkozásait hangsúlyoztuk. Tehát a végleges téma: a Nógrád megyei bányász-szaknyelv élő nyelvi vál­tozatának felidézése, bemutatása, mintegy rekonstruálása. Arra vállal­koztunk, hogy bemutassuk azt a munkát, amit a múzeum a megyei bányász­szaknyelv ápolásában, azaz gyűjtésében, rendszerezésében és elemzésében vállalt. A múzeumban ez a nyelvmegőrző munka a bányászattörténeti kuta­tás szerves része. Ez a történeti kutatás a 19. század végétől kiindulva az Etes és környéki bányászkodásra összpontosít. E tudományos munka ke­retében a nyelvészeti kutató -gyűjtő-tevékenység is Etesre /a falura, s a környező bányatelepekre/ irányult. Az 1982. és az 1983. évi megyei Honismereti táborban ott gyűjtöttünk kérdőíves és magnós módszerrel szak­szavakat, idős bányászoktól. 2. A bevezető után tömören, vázlatosan áttekintettük a magyar bányász-szak­nyelv kialakulásának, fejlődésének főbb szakaszait, legfontosabb állomá­sait, azt érzékeltetve ezzel, hogy ez a fejlődés egyet jelent egy állan­dó magyarosodási folyamattal. 3. Az előadás utolsó részében a nógrádi bányász-szaknyelv legfontosabb jel­lemzőire mutatunk rá az'etesi magnós felvételekből készített válogatás seg ítségével. A részleteket úgy állítottuk össze, hogy lehetőleg minnél több szakszó előkerüljön, élőbeszédben, mondatkörnyezetben. Az első részletben meg­szólaltatott bányász visszaemlékezett arra, hogy már 13-14 éves korától a bányában dolgozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom