Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1985/1. szám (Salgótarján)

Látványos kiállítás készül az emberiség őskoráról

Egy öntőforma sorozaton ismertetjük a tárgyak öntésének folyamatát. A tárolókban kiállítjuk a fegyverzet /kardok, karvédő tekercsek/, a mezőgazdaság /sarlók, balták, csákányok/ és a mindennapok bronzból készült tárgyait. Külön hangsúlyt kapnak a temetőkből előkerült gazdag ékszer-leletek: dísztűk, felvarható ruhadíszek, karperecek, gyűrűk, fibulák, nyakperecek. A Szeged melletti tápéi temető sírjai alapján mód nyílik a későbronzkori női és férfi viselet rekonstruálására is: két felékszerezett bábun fogjuk ezt bemutatni. A harmadik teremben a bronzkori élet emlékeit állítjuk ki. Itt kapnak helyet a háztartásokban használt egyszerűbb és díszesebb kivitelű agyag edények, a mívesen megmunkált kő- és csonteszközök, a kultikus szertartásokról való anyagfigurák, állatszobrok, amulettek. Rekonstruáljuk a nagybátonyi későbronzkori temető leggazdagabb sírcsoportját is: kiállítjuk a síregyüttesben talált összes edényt, olyan helyzetben, ahogyan azt a régészek feltárták. A kiállítás rendezésekor azt az alapelvet tartjuk a legfontosabbnak, hogy ne száraz magyarázatokkal kelljen a leletek használatát, szerepét ismertetni. Ahol ez csak Lehetséges, rajzban, képpel, makettel utalunk a tárgyak eredeti rendeltetésére, használati módjukra. Az őskor részletes időrendjét táblázatba foglaljuk, egy-egy képpel illusztrálva azt is, hogy a világ más tájain akkor éppen hol tartott a civilizáció fejlődése. /Ki hinné, hogy amikor pl. a Kárpát-medencében az újkőkor földművesei éltek, Egyiptomban a fáraók piramisokat építettek és dicsőségükre szfinxeket faragtak?/ Azok a látogatók, akik akár a bemutatott tárgyakkal, akár a korszakokkal kapcsolatban több és sokrétűbb információt szeretnének kapni, mindezt az ismeretet a részletes kiállítás vezetőben megtalálhatják. Tudja-e hogy 1785 márciusában II. József az országot 10 kerületre osztotta s élükre királyi biztost állított. Nógrád megye Borsod, Heves, Pest, Fejér megyékkel és a Kiskunsággal együtt a pesti kerülethez tartozott. hogy 1785-ben az országos összeírás keretében Nógrád megye lakossága gazdasági, társadalmi helyzetére vonatkozó felmérés készült. hogy 1785-ben a losonci liceum teológiai karral bővült. hogy az 1825-ös országgyűlésen megyénket Gyurcsányi Gábor és Prónay János képviselték, akik az első reformországgyűlésen feltalálásaikkal • még a király neheztelését is kivívták.