Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1984/1. szám (Salgótarján)

Műhelymunka - R. Várkonyi Ágnes: Megnyitó beszéd a szécsényi kiállításon (részletek)

- 14 ­Az ország három részre tört szét és Szécsény végvár lett. A végváriak történeti feladatuknak tekintették a ma­gyar államnak a megőrzését és a magyar államnak az átmen­tését aboan a I50 évben, amíg az ország három részre tört állapotban élt. Ez a feladat természetesen sokicai nagyobb volt, mintsem hogy az egymaga, egyetlen társadalmi réteg - végvári katonaság - meg tudta volna valósítani. Í705-ben éppen itt, Szécsényben zajlott le az orszá­gos esemény, ahol erről a nagy kérdésről! a magyar ál­lamról tanácskoztak. Tudjuk azt, hogy a torok kiűzése u­>: v ! az volt a nagy kérdés, hogy hogyan folytassa az or­szág az útját? Az egyik utat - a Habsburg ÍL:v b;: 1 . beta­golódét - már végigpróbáltál: és nagyon megszenvedték a. jobbágyok, a végvári katonák, a köznemesei: valahányan, A másik utat a jobbágyok, vitézek, végvári catonák kez­deményezésére Rákóczi vezetésével a szabad ságharcban pró­bálták meg. Azonban ez az űt sem volt olyan egyszerű, így is vá­lasztaniuk kellett, hogy milyen legyen az állam, milyen országot építsenek fel, a régit, a rendi kiváltságokbaj : élő régi országot vagy egy újat, ahol már modem módon kormányoznak, a nemesek adót fizetnek, állandó hadsere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom