Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1983/3. szám (Salgótarján)

Kiállítások - Régi magyar parasztélet (dr. Kővári Ilona Ágnes)

vészi igényessége, bensőséges, intim hangulata tér viszaza a másik,Mészöly festményen is. /Est a halászkunyhónél/. Nem véletlenül emeltük ki az emiitett életképeket, hiszen a századközép utáni évtizedek kedvezték a témájában igen sokrétű életképfestészet virágzásának. Az előbbiektől eltérő témát dolgozott fel a Palesztinában, Közel-Keleten és Itáliában tanulmányúton járt Ligeti Antal /Folyópart/, valamint Telepy Károly /Vizparti táj/. Böhm Pál Tiszaparti jelenet cimű festménye izelitőt ad a hazai cigányság tarka életéből, mi g Csók Istvánnak a századfordulón készült alkotása a magyaraszági nemzetiségek egyikének sokszinű viseletét őrizte meg számunkra /Sokác parasztasszony/. A JdLállitottkképek közül a legtöbbet az igen termékeny Bihari Sándor festette /Kecskepásztor leány, Ebéd, Gyermeket fésülő asszony, Yizhordók a Zagyva partján, Parasztház belső./ Bihari maga is tagja volt a szolnoki művésztelepnek DeákÉbner Lajossal együtt, aki témáit szintén az alföldi pa-a? rasztllet motivumaiból merítette /Vadmályvák útjé, Faluszéle/. Ugyancsak a szegényemberek életkörülményeit ábrázolta vásznain megrázó erővel Fényes Adolf /F

a

lusi utca, Esti táj, Öregasszony./ Koszta József plebejus-demokratikus érzelmű festészetének .