Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1983/2. szám (Salgótarján)

MŰHELYMUNKA - Szvircsek Ferenc: Bányászattörténeti kutatás Etesen

közvetlen környékén is. 1885-1888 között működött az Etesi Kőszénbánya fit. melyet az 1868-ban ala­pított Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vásárolt meg, s ezzel a tranzakcióval lépett az etesi szénterü­letre. Az 1881-ben több kisebb bánya egyesítésé­vel létrehozott Északin agyarországi Egyesitett Kő­szénbánya és Iparvállalat Rt. szintén ezekben az években kezdte meg a bányanyitásokat Etesen. 1925­től már az SKB Rt. egyeduralkodóként hányászkodott a területen./ 1.4. Végezetül a bányák technikai fejlődéséről szólünk, ismertetve a temd.es technológiáját, a bányászok szerszámait, munkaeljárásait egy adott bányatele­pen. Szólunk a szállításról, vízelvezetésről, bá­nya építményekről, szénosztályozásról, értékesítés­ről. 2. A néprajzi vizsgálat során a paraszti földművelés átalakulását kutatjuk, annak feltárására*töreked­ve, hogy a férfiak bányába járása hogyan változ­tatta meg az egyes háztartások szántóföldjein a gabonafajták és más növények vetésterületét. Ki­térünk a talajművelés lehetőségére, a vetésszer­kezet az állatállomány létszámának, szerkezetének vizsgálatára. Vizsgáljuk továbbá, hogy a bányá­szat, a bányába történő rendszeres munkavállalás milyen módon befolyásolta a lakóház alaprajzi el­rendeződését, annak berendezését, a belte lek épit-

Next

/
Oldalképek
Tartalom