Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1982/8. szám (Salgótarján)

A kiegyezés után a magyar gazdasá­gi élet egészére jellemző ipari fej­lődés rendkivüli módon felgyorsult Salgótarjánban, a magyar „Birmingham" és „California" jelzőket is ekkor kapta* A falu körül kiépültek az SKB Rt* kolóniái, a vasgyár és 1893 után az üveggyár és vasöntöde telepei, amelyek a kor kapitalista igényeit tükröz­ték* Az Y alakú É-D-i irányú hegyektől ö­vezett fővölgyben és az abba torkolló mel­lékvölgyekben elterülő település tájképi szépségét földrajzi fekvése adja* A tele­pek és a község igénytelen külsejű házai a völgy lejtőire húzódtak fel, hogy utat engedjenek a keskeny völgyben a közlekedés­nek* Salgótarján jrárossá válását- és jelentősé­gét* á .gazdasági életben betöltött szerepét elsősorban a barna i szén_ bjányáBgatának kö­szönhette* A bányászat nyomán kifejlődött ^y^^ipara a kisiparhoz képest domináns sze­repet játszott* Salgótarján 189o-ben már a megye legnépe­sebb települése volt 9478 fős lakosságával* 1922-ben a rendezett tanácsú várossá válá­sakor lakóinak száma elérte a 15 251 főt*

Next

/
Oldalképek
Tartalom