Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1979/2. szám (Salgótarján)

RÉGÉSZET­ÁSATÁS SZÉCSÉNY HATÁRÁBAN Az "Ültetés-alsó"-nak nevezett terület a Nagytócra vezető országút mentén balra te­rül el, a Kerekdombbal átellenben. A lelőhely­ről az Antal Károly-féle gyűjtemény múzeumba kerülésekor szereztünk tudomást. Antal Ká­roly az első mélyszántás óta folyamatosan gyűjtötte az ott felszínre került edénytöre­dékeket, kőeszközöket. Egy Őszi és egy tava­szi terepjárás során újra gyűjtöttünk a ko­rábban ismertekkel egykorú leleteket. A fél­sz inen levő kerámiatöredékek mennyisége, va­lamint formája és diszitése alapján megálla­píthattuk, hogy a neolitikum időszakában a hosszan elnyúló dombtetőn település volt. Az ásatás azért is különösen érdekesnek ígérkezett, mert a megye területén mindeddig csak szórványosan került elő néhány ilyen ko­rú lelet. Itt viszont a sok felszíni töre­dék, az őrlőkövek nagy száma arra utalt, hogy a telepet nemcsak átmenetileg, hanem hosszabb ideig lakták. A munkát közvetlenül a tető peremén, te­hát a telepnek is a valószínűsíthető szélén kezdtük. kU8 »«-nyi felületet tártunk föl: ez a telepnek egyelőre csak igen kis töre­déke . A feltárás során hét hulladékgödröt bon­tottunk ki, valamint a tető másik /az ország­út felé eső/ szólén, a telep kiterjedésének - lo -

Next

/
Oldalképek
Tartalom