Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1979/1. szám (Salgótarján)

A honismereti mozgalom és a múzeumok

forrásokban található helytörténeti anya­got. k. Fenntartva azt, amit a bevezetőben emlí­tettünk, vagyis, hogy a honismereti mun­ka egyik legfontosabb eleme a mult emlé­keinek a feltárása, meg kellene keresni a megoldását annak is, hogy a honismere­ti aktivisták a Jelen rögzítésében is köz­reműködjenek, és Így az utánunk jövők ré­szére megalapozzák a mi korunkról a ké­sőbbiekben majd kialakítandó kép minél könnyebb és hívebb megrajzolását. A mult és Jelen vizsgálatának iiyon szerves összefüggésben történő végzésére szép példa a Szécsényi Honismereti Híra­dó, melyben a község múltjának és jelené­nek bemutatása és ezzel a teljes kép ki­alakítása jól szemlélhető. A honismereti munka, akár a körökben, vagy más közösségekbe, akár a táborokban, vagy egyéni keretek között folyik, minden­képpen csendes, szívós, látványosságtól mentes tevékenység, mely igen nagy türel­met, kitartást igényel. A mozgalom nagy ünnepi rendezvényei, összejövetelei,a ta­lálkozók /mint amelyen pl. éppen a júli­usi salgótarjáni VII. Országos Honismereti Akadémia/ elsősorban arra jók, hogy a hon­ismeret munkásai egymással megismerked­hessenek, kicserélhessék tapasztalataikat a munkájuk során felvetődött problémákról, azok megoldási tehetőségeiről, alkalmazott módszereikről, és más hasznos tudnivalók­ról. A Múzeumi Mozaik későbbi számaiban meg­kíséreljük, hogy hirt adjunk a honiomeret területén tevékenykedő közösségek munká­jának eredményiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom