Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1979/1. szám (Salgótarján)

Új szerzeményünk

ÜJ SZERZEMÉNYÜNK BÁNYAHATÁRJEL Î /HATÁRKŐ/ A Munkásmozgalmi Múzeum 1978-ban ásta ki a 380 m magas Pipis-hegy keleti oldalán - Sólyom István és Pál Viktor - bejelentése alapján. Salgótarjánban, mint ismeretes.. 1.8.55-kan Brellich János kezdett el bányáazkodni. l86o-ban megalakult a Salgótarjáni KS szénbánya Társaság. 1861. május l5-én a Szent István K5szénbánya Rt. kezdte meg a nagyobbszabású bányászkodást. l863-ban

f

a társaság vasút

épitkezési munkálatai miatt Cs. kir.szab. Pest-Losonc-Desztercebányai Vasút és Szent István kőszénbánya társulat nevét vette fel. Ez a társulat folyamodott 1865-ben Salgótarjánban egy w

lo kettős bányamórtékből

n álló bányatelek adományozásáért "JOSEF" védnév alatt. A Karancs - hegység andezittufájából faragott követ a földbe ásták be, kb. 3o-35 cm mélyen. A kiálló, kb. 7o cm magas kőre bányászjelvényt faragtak, az "ELHATÁRKÖVE2ENDŐ" bányamérték nevének betűjelével és a kioövekelás évszámával. Azért kellett a határkövet a felszínen és a föld alatt is elhelyezni, hogy a szomszédos bányák között a határt feltűnő módon megjelölhessék, s a határon tul ne terjeszkedjenek.