Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Seres István: A nógrádi „vitézlő rend” Thököly Imre Habsburg-ellenes harcaiban

A NÓGRÁDI „VITÉZLŐ REND" THÖKÖLY IMRE HABSBURG-ELLENES HARCAIBAN masztja, mivel a törökországi emigrációt is megjárt Bay László munkácsi vicekapitány egy 1708-ban írt levelében „néhai meg holt Füleki Szappanos Mihály"-nak nevezte.

38 A két levélrészlet alapján egyértelmű, hogy Szappanos korábban Füleken élt, az viszont egyéb források alapján nem dönthető el, hogy onnan származott, vagy pedig katonai szolgálata kötötte a nagy múltú városhoz. Mindenesetre a két levélírónak bőven lehetett alkalma megismerkedni Szappanos Mihállyal. A Nógrád vármegyei származású Dúl Mihály 1673-1705 között több vármegyei tisztséget is betöltött, a levél keltekor ő volt a Koháry család, így többek között Koháry István összes birtokainak praefectusa, 1678-1682 között pedig a füleki végvár „seregbírói" hivatalát is betöltötte. Vele ellentétben Bay László már Thököly egyik legrégebbi híve volt, és 1683-ben mint nemesifjú tartózkodott Thököly udvarában, 1686-ban Munkács védői között harcolt, és egy alkalommal ő volt Zrínyi Ilona követe az akkor Nagyvárad térségében tartózkodó Thökölyhez.

41 Az emigrációban az udvari karabélyosok parancsnoka volt. Még 1695-1696 táján hazatért, de 1703-ban már újra fegyvert fogott. Előbb Bercsényi Miklós lovasezredének vicekapitánya lett,

42 de 1704 nyarán Rákóczi az ő keze alá akarta adni Orlay Miklós törökországi csapatait is.

43 Nem elképzelhetetlen, hogy az egykori füleki seregbíró még 1682 előttről ismerte Szappanost, Bay László ismeretsége viszont inkább később, az emigráció éveire tehető. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha Szappanos Mihály ezereskapitány élettörténete mögött egy tipikus korabeli katonasorsot sejtünk: előbb végvári katona a császár pártján (Fülek őrségében), majd Thököly mellé áll. 1683 novemberében, esetleg a kuruc király váradi elfogatáságát követően ő is visszatér a császáriakhoz, hogy később - ma még nem tisztázott körülmények között - ismét Thököly párthívei között találjuk... Bay László levele Károlyi Sándornak. Munkács, 1708. július 28. MOL P 397. Károlyi es. lt. Acta publ. 1. Acta Rák. Séries I. 1708. júl. Fasc. 2. B. Nr. 29. Többek között volt Pest-Pilis-Solt vármegye esküdtje, Heves-Külső-Szolnok vármegye ügyésze, Hont vármegyei jegyző, ill. esküdt, két ízben jelölték Pest-Pilis-Solt vármegye alispáni tisztségére, 1699-ben pedig ténylegesen is Nógrád vármegye alispánja lett. Életrajzi adatait 1. HECKENAST Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. (Sajtó alá rendezte, kiegészítette és az előszót írta: MÉSZÁROS Kálmán.) Budapest, 2005. [História Könyvtár - Kronológiák, adattárak 8.] 122.; PÁLFFY Géza: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI-XVII. században. Győr, 1995. 228., 280. Thököly udvartartása, 1683. In: Késmárki Thököly Imre naplói, leveleskönyvei, és egyéb emlékezetes írásai. (Közli: THALY Kálmán.) Budapest, 1873. [Monumenta Hungáriáé Historica Scriptores - Magyar Történelmi Emlékek. II. osztály: írók. XXIV.] 85. Dobay Zsigmond naplója, 1686. In: Késmárki Tököly Imre némely főbb híveinek naplói és emlékezetes írásai. 1686-1705. (Közli: THALY Kálmán.) Pest, 1868. MHHS XXIII/1-2. II. köt. 447., 451. Lásd a dömsödieknek adott védlevelét, 1703. október 24-ről. OSzKK Thaly Gyűjtemény Fol. Hung. 1389/13. fol. 61-62. R. KISS István: Adatok II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választásához. Történelmi Tár Űj Folyam 7 (1906). 32., 204. 165