Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Szirácsik Éva: Női szerepek a Rákóczi-kori Nógrád vármegye közéletében

SZIRÁCSIK ÉVA 8. melléklet Nógrád vármegyébe menekült dunántúli nők 1707 augusztusában

8б A földvári menekültek között: Csizmadia Györgyné 4 cselédjével és 4 ökörrel, „az Ura elesett Zászlótartó lévén"; A siklósi menekültek között: Nógrádi Jánosné 3,5 cselédjével és 2 lovával, „Buda alatt ellesett az Ura, aki amint bizonyossan mondatik, 104 Rácnak ment végére knrucságában"; A dorogi menekültek között: Miklós Jánosné 4 cselédjével és 6 ökörrel, „Az Ura Igáinál veszett ell zászlótartó lévén"; Nagy Pálné 5,5 cselédjével és 2 ökörrel, „az Ura elveszett Kalloczy harcon"; Németh Jánosné 2 cselédjével, „az Ura Szekszárdnál veszett eü" A pesti menekültek között: Fekete Jánosné 2 cselédjével és 2 lovával, „az Ura a Táboron holt meg"; Szabó Istvánné 5 cselédjével, 3 lovával és 2 ökrével, „az Ura Nagy Szombatnál eset el Hadnagy lévén"; Rumy Petemé 1,5 cselédjével, „az Ura Jánosházánál esett ell"; Horváth Mártonné 3 cselédjével és 2 ökrével; A mohácsi menekültek között: Theleky Andrásné 3 cselédjével és 2 lovával, „az Ura sebben holt meg, Hadnagy lévén"; Pólya Istvánné 3 cselédjével és 2 lovával, „az Ura háború előtt holt meg"; özvegy Pintér Jánosné 1 cselédjével; Szekszárdy Komáromy Mártonné 3 cselédjével és 1 lovával; „az Ura Táboron veszett ell"; Thoth Györgyné 1 cselédjével, „az Ura háború előtt holt meg". BÁNKÚTI, 2002. alapján 210