Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Mészáros Kálmán: Egy derék kuruc törzstiszt. Földváry László alezredes, nógrádi várkapitány

MÉSZÁROS KÁLMÁN lé száll és megerősíti, „ágyú nélkül senki is ki nem veszi".

36 Hamarosan Károlyi Sándor is megvizsgáltatta a várat, és megerősítése mellett foglalt állást, el is rendelte a várhoz szükséges palánkfák hordatását. Június 12-én maga Bottyán is megszemlélte a várat Ráday Pál társaságában, aki szintén pártolta Nógrád újjáépítését. Jelentése szerint már három hete folyt az építkezés, ott jártukkor éppen a kutat készítették, de a pénzhiány miatt kétségessé vált a munkálatok befejezése. A vármegye a ráeső adóhányad kétszeresét teremtette már elő, Ráday ezért engedélyt kért a fejedelemtől, hogy a szécsényi fiókharmincad jövedelméből is utalhasson ki a vár szükségére. Nógrád újjáépítésének híre a budai császári főparancsnokhoz is eljutott, s Pfeffershofen báró altábornagy uram ezen úgy felbosszantotta magát, hogy bizonyos értesülés szerint „asztalhoz verte a kalapját". Mindezek után érthető, ha végül maga Rákóczi is utasította Bottyánt, hogy „Nógrád várának építését szorgalmaztassa".

39 A munkálatok hírére a korábban elfalazott pincék feltárásához is jelentkezett egy ember, akit Bercsényi Darvas Mihály és egy Varanai vagy Várnay nevű tisztviselővel együtt Nógrádra küldött. A főgenerális szerint a „rejtett pinczék" titkát ismerő személy „szavai után egyebet holmi ágyúknál nem gondolhatni", az ember is „csak két vasfazekat kívánt" magának, elrejtett kincsek megtalálásában tehát aligha bízott.

40 Bercsényi is szkeptikusan jegyezte meg augusztus 13-án Rákóczihoz írott levelében: „eddig - gondolom - vagy találtak valamit, vagy semmit".

41 Egy héttel később már az említett Várnay jelentése is megérkezett Bercsényihez, aki legott továbbította azt a fejedelemhez, ennek tartalmát azonban nem ismerjük. A főgenerális ugyanakkor találó szellemességgel összegzi a vár jelentőségével kapcsolatos véleményeket: „azon várral úgy vannak már, mint az rósz feleséggel: elbontani nincs erejek, épéteni nincs idejek, máskínt hozzá nem bízhatnak". Majd így folytatja: „az nógrádi hajdúk hadnagya könyves szemmel panaszlotta előttem épétését, mert bátrabb volt, - azt mondja - azelűtt az puszta fal ódaiában, mint most magában; nyargalótúl nem fél: de lövű ellen nem tar[t]hatja. Én soha nem tudom, mit kellene cselekedni véle?"

42 Ha Bercsényi nem tudta, Földváry László sem igen tudhatta, mindenesetre augusztus 26án Bottyán János parancsára hivatkozva munkásokat és szekereket kívánt a vár rendbehozatalához Darvas Mihály nógrádi alispántól.

43 Rákóczi is csak amolyan dodonai választ adott a kérdésre: „Nógráddal, ha megtartjuk is, ha nem is, - nem sokat vesztünk: mert ha hasznosnak ítíli, ha elrontjuk is, praesidiálja [ti. az ellenség]; ha nem gondol Szécsény, 1709. ápr. 6. Bottyán János a fejedelemhez. AR I/IX. 649. Bottyán és a kuruc hadvezetés alább idézendő leveleit többnyire VÁCZ Elemér is felhasználta említett művében (i. m. 604-605.), de ő nem tért ki minden részletre, és a források időrendjére is kevéssé ügyelt, ezért mi a szóban forgó iratok eredeti kiadására hivatkozunk. 37 Szécsény, 1709. máj. 10. Bottyán Bercsényihez. AR I/IX. 667. 38 Ludány, 1709. jún. 14. Ráday a fejedelemhez. AR I/IX. 679-680. 39 Sárospatak, 1709. jún. 19. II. Rákóczi Ferenc Bottyán Jánoshoz. AR I/II. 489. 40 VÁCZ Elemér utal a váci káptalan egykor elásott kincseiről szóló mendemondákra: i. m. i. h. 41 Murányváralja, 1709. aug. 13. Bercsényi a fejedelemhez. AR I/VI. 282-283. 42 Jósva, 1709. aug. 19. Ugyanaz ugyanannak. Uo. 292. 43 Függelék, 4. sz. 146