Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Mészáros Kálmán: Egy derék kuruc törzstiszt. Földváry László alezredes, nógrádi várkapitány
EGY DERÉK KURUC TÖRZSTISZT - FÖLDVÁRY LÁSZLÓ ALEZREDES, NÓGRÁDI VÁRKAPITÁNY zó sereg"-nek nevezett egység valószínűleg a parasztvármegye intézményének hagyományos keretei között szervezett helyi alkalmazású haderő lehetett. 29 A következő tavasszal még mindig nógrádi kapitányként tudósítja Károlyi Sándort az ellenséggel kapcsolatos hírekről. 30 Ez a levél egyetlen forrásunk, amely szinte bizonyosan magától Földváry Lászlótól származik. A levél viszonylag szép, folyamatos írással készült, de helyesírása kortársaihoz képest ha nem is gyarlónak, de régiesnek mondható. A d betű helyett gyakran annak zöngétlen párját (t) vetette papírra, 31 g helyett /c-t, 32 sz helyett pedig s-et 33 ír, és feltűnő i-ző nyelvjárása 34 is. A levélből kitűnik, hogy egysége valóban „vigyázó sereg"-ként működött, felderítői az Ipoly torkolatához jártak a dunai víziút kémlelésére, s híreket szereztek a budai és pesti helyőrség mozgásáról. A Földváry gondjaira bízott nógrádi vár a török kiűzésekor leromlott állapotban került keresztény kézre: miután egy állítólagos villámcsapás miatt a lőportorony is felrobbant, használhatatlanná vált, s nem játszott többé katonai szerepet. A Rákóczi-szabadságharc első éveiben is legfeljebb raktárként vagy uradalmi központként szolgálhatott, legalábbis semmiféle forrásunk nincs arról, hogy őrséget tartottak volna benne. A mezőváros újjáéledése is igen nehezen indult az 1690-es évek második felében, Pálmány Béla megállapítása szerint „földesurai, a váci püspökök gazdálkodási nézetei miatt... teljesen falusias jellegű maradt". 35 1709-ben az új várkapitány legfőbb feladata a leromlott védművek és az épületek kijavíttatása volt. Elsőként Bottyán János generális hívta fel a figyelmet a vár jelentőségére, s utasítást kért a fejedelemtől, hogy megerősítsék vagy lerombolják Nógrádot, mert jelenlegi állapotában védhetetlen ugyan, de ha az ellenség beA rendfenntartó és önvédelmi szervezetként működő parasztvármegye Nógrádban igen nagy múltra tekintett vissza. Lásd erről SZAKÁLY Ferenc: Parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században. Bp., 1969. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat, 49.) Időszakunkról a VII. fejezet szól: 101-107. Amikor a Rákóczi-szabadságharc első évében a megyéknek hajdúkat kellett kiállítania, a Nógrádi gyalogságot ún. hetes, hónapos hajdúk felfogadásával állították ki, s ez lényegében az időlegesen fegyvert fogott parasztvármegye intézményét jelentette. A nógrádi hajdúk kapitánya, Tolvay Ferenc és utóda, Gyürky Ferenc levelezésében számos erre vonatkozó utalást olvashatunk. Lásd: „Rákóczy Levelek." Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból. Összeállította és a bevezető tanulmányt írta: SZIRÁCSIK Éva. Salgótarján, 2005. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból, 46.) 70-71., 73-75. és 114. (48., 52., 55-56. és 114. sz. regeszták.) Én a még sajtó alatt lévő kötet kéziratát használtam, melyet SZIRÁCSIK Éva bocsátott rendelkezésemre. Segítségét ez úton is köszönöm! Lásd a Függelékben, 3. sz. Excellentiád helyett Excelenciat, mind helyett mint, tudhatom helyett tilthatom, Nógrád helyett Nograt. Ellenség helyett elemik, gyalogja helyett galokja. Szóló helyett soló, szekér helyett sekír, Esztergom helyett Estergam, szárazon helyett sarason, készül helyett kisül. Méltóságos helyett Miltosagos, levelét helyett levelit, értettem helyett irtettem, egyéb helyett egyib, felé helyett feli stb. PÁLMÁNY, 1986. 96. 145
