Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Mészáros Kálmán: Egy derék kuruc törzstiszt. Földváry László alezredes, nógrádi várkapitány
EGY DERÉK KURUC TÖRZSTISZT - FÖLDVÁRY LÁSZLÓ ALEZREDES, NÓGRÁDI VÁRKAPITÁNY Családi viszonyairól nem tudunk semmi közelebbit, talán ekkoriban kötött házasságot a Trencsén vármegyei evangélikus nemesi családból való rozváci Omaszta Katával. 18 Egyetlen, már említett fiuk nagyapja után a Mihály nevet kapta. A családtörténeti adatok szerint ekkor még Földváry László édesanyja, Bossányi Éva is élt, s csak 1708. január 31-én hunyt el Zólyomban. 19 A család életében a Rákóczi-szabadságharc jelentett ismét fordulópontot. 1703 végén Földváry László is fegyvert fogott épen maradt jobb kezébe, s jelentkezett Bercsényi Miklós táborában. A főgenerális Sréter János lovasezredének alezredesévé nevezte ki. 20 Tolvay Ferenc, a nógrádi hajdúk kapitánya részletesen megverselte a szabadságharc első hónapjainak krónikáját, s ebben Bajmóc ostromzár alá vétele kapcsán a Sréter-ezred három törzstisztjének nevét is megörökítette: „Bajnóc is tüzesen ő magát vitatja, / Sréter János őtet, hogy blokádáztatja, / Földvári László is ott magát forgatja, / Gálffi is flintáját gyakran pattogtatja." 21 1704 végén még ugyanebben a beosztásban találjuk, amikor a fejedelem Bezzegh Imrével együtt őt is táborába rendelte Sréter János ezredének katonáival. 22 A hadakozás fáradalmai azonban alighanem kikezdték az amúgy is rokkant hadfi egészségét, s 1705-től már nem találjuk táborban. Sőt, a következő évekből egyáltalán nincs róla adatunk. Nevével 1707 őszétől találkozhatunk ismét Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiben. Ez év november 23-án a megye Boldogon tartott közgyűlésén tiltakozott pusztáinak illetéktelenek általi használata miatt, 23 1708. február 27-én pedig esküdtként 18 Az 1599-ben armálist nyert családra lásd: NAGY L: i. m. VIII. Pest, 1861. 228., 329., 332-334. és SZLUHA Márton: Nyitra vármegye nemes családjai. II. köt. Bp., 2005. 233-235. A családnak volt egy evangélikus és egy katolikus ága, Katalin nyilván az előbbiből származott, de nem szerepel a közölt családfákon. Létezett egy másik, Liptó vármegyei Omaszta család is, amelyik bernicei előnevet viselt. Lásd SZLUHA Márton: Liptó vármegye nemes családjai. Bp., 2000. 493. 19 SZLUHA Márton: Nyitra vármegye nemes családjai. I. köt. Bp., 2003. 187. 20 A főgenerális kancelláriáján kiadott pátensek jegyzékében az 1704. év első adata éppen Földváry László vicekapitányi kinevezésére utal, az alezredesi dekrétum tehát minden bizonnyal 1704 legelején kelt. Lásd MÉSZÁROS Kálmán: Tábornoki és törzstiszti kinevezések a Rákóczi-szabadságharcban. HK, 114. (2001) 337. A kuruc hadsereg tisztikaráról 1704 közepe táján készült névsorban a lovas vicekapitányok között szerepel „Ladislaus Földvári", vice capitaneus „regiminis Sréteriani". Uo. 343. 21 TOLVAY Ferenc: Mint folyt Magyarország dolga in annis proxime elapsis 1703,1704 és 1705, azoknál írt rövid rythmica história szakaszai. 69. strófa. Lásd: A kuruc küzdelmek költészete. II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára. Válogatta és sajtó alá rendezte VARGA Imre. Bp., 1977. 453. A versszak utolsó sorában említett Gálffi Sréter János ezredének őrnagya, Gálfíy Imre volt. 22 Lásd a fejedelmi leveleskönyvbe bejegyzett utasítást: Galgóc, 1704. dec. 17. „Bezzeg Imre és Földvári László vicekapitányoknak, hogy Sréter Úr ezerebeli hadakkal mentül hamarább jöjjenek a' táborra." OSzKK Fol. Hung. 978. Protocollum Expeditionum, fol. 195. 23 BOROSY A.: i. m. V. 1703-1710. (1632, 1664, 1691-1692, 1698, 1702.) Bp., 1987. (Pest megyei levéltári füzetek, 14.) 4596. és 4605. sz. regeszta. - A jegyzőkönyvben említett pusztabirtokai: Üllő („Ülle"), Tápiósűly („Süllye"), Tetétlen és Tápiószentmárton, melyek használatától a szomszédos és határos Dunapataj („Patthay") és Nagykáta lakóit tiltotta el. 143
