Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Mészáros Kálmán: Egy derék kuruc törzstiszt. Földváry László alezredes, nógrádi várkapitány

MÉSZÁROS KÁLMÁN gye (benyomásom szerint Szabolcs, Zemplén, Abaúj, Borsod és Gömör) rendelkezett a Nógrádéhoz hasonló adottságokkal. Ha mindehhez még azt a történelmi örökséget is hozzászámítjuk, hogy a török időkben két hódoltsági vármegye, Pest-Pilis-Solt és HevesKülső-Szolnok hatósága és menekült nemessége is Nógrádban lelt otthonra, akkor máris érthetőbbé válik az a kiemelkedő szerep, amelyet tehát nem kizárólag Nógrád, hanem még korszakunkban is a három említett vármegye egymással szoros rokoni szálakkal összefonódott nemessége töltött be a kuruc állam- és hadszervezetben. E kiterjedt csoport ha nem is élvonalbeli, de tipikus alakja volt Földváry László kuruc alezredes, Nógrád utolsó magyar várkapitánya, akinek kalandos életútját az alábbiakban szeretnénk felvázolni. * Bernátfalvi Földváry László ősi Pest vármegyei családból származott, amely a Jagellókorig vezetheti vissza eredetét. A török elől Nógrádba menekült család a XVII. században kiterjedt sógorsági kapcsolatba került a helyi nemességgel, Földváry László egyik nagynénje például Libercsey Mihály (1612-1670) divényi, majd gácsi várkapitány, nógrádi alispán felesége volt.

3 Földváry Mihály és Bossányi Éva négy (felnőtt kort ért) gyermeke közül László volt az egyetlen fiú,

4 nővérei: Júlia, Pilarik Jánosné, Ilona, Darvas Jánosné és Borbála, Beniczky Mátyásné.

5 László sógorai közül az első evangélikus papként szolgált Ocsován,

6 a két utóbbi neve pedig a Rákóczi-szabadságharc tevékenyebb szereplőinek sorából cseng ismerősen: Darvas János Ráday Pál unokatestvére, Pest-Pilis-Solt, majd Nógrád vármegye kuruc alispánja volt, Beniczky Mátyás pedig öccse volt a fejedelem magántitkárának, Beniczky Gáspárnak, s ő maga hadi pénztárnokként szolgált. Lászlónak tehát csak nőtestvérei alapítottak családot, fivére, ha volt is, utód nélkül hunyt el, s miután unokatestvérei közül az egyetlen férfi a római katolikus papi pályát választotta, a család később virágzó ágai mind tőle, illetve egyetlen fiától, Mihálytól származnak. Földváry László gyermekkoráról és pályája indulásáról semmit sem tudunk. Első konkrét forrásunk szerint 1687. december l-jén részt vett Pest-Pilis-Solt vármegye Kecskeméten tartott közgyűlésén, ahol a hivatali esküt tett ülnökök (j urassor) névsorában említik.

7 Alig három év múltán már Thököly Imre legbizalmasabb hívei között találjuk: 1690 szeptemberében, a keresztényszigeti országgyűlésen ugyanis az erdélyi fejedelem3 Libercsey Mihály életrajzát F/ÁNYI Emma dolgozta fel: Egy XVII. századi várkapitány (Libercsey Mihály, 1612-1670). In: Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Mályusz Elemér Emlékkönyv. Szerk. H. BALÁZS Éva, FÜGEDI Erik, MAKSAY Ferenc. Bp., 1984. 173-187. Gácsi várkapitányként 1667-ben kapott instrukcióját közli: PÁLMÁNY, 1986. 48-51. 4 A családtörténeti irodalom legalábbis nem említi fivérét, de SZLUHA Márton szóbeli közlése szerint volt egy Imre nevű bátyja is, aki császári tisztként esett el 1702-ben a franciák elleni harcok során. 5 Lásd NAGY Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. IV. Pest, 1858. 226-228. és Pótlék. Pest, 1868. 239-240. 6 Uo. IX. Pest, 1862. 292-293. A családból korábban Pylarik István alsósztregovai prédikátor (1639-1643) szoros kapcsolatban állt Libercsey Mihállyal és feleségével, Földváry Zsófiával. Vö.: IVÁNYI E.: i. m. 176. 7 BOROSY András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638-1711. III. 1681-1697. Bp., 1985. (Pest megyei levéltári füzetek, 10.) 59. 2265. sz. regeszta. 140