Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Mészáros Kálmán: Egy derék kuruc törzstiszt. Földváry László alezredes, nógrádi várkapitány

EGY DERÉK KURUC TÖRZSTISZT Földváry László alezredes, nógrádi várkapitány* MÉSZÁROS KÁLMÁN A kuruc korral foglalkozó szakirodalom régi megállapítása, hogy II. Rákóczi Ferenc udvarában és államában igen jelentős pozíciókat töltöttek be Nógrád vármegyei birtokos nemesek.

1 Elegendő itt emlékeztetnünk a Gács 1703. októberi kapitulációja után meghódolt népes csoportra, akik közül Kajali Pál és veje, Ráday Pál, Török András, a felesége révén nógrádi birtokossá vált Vay Ádám, Darvas Ferenc és Gyürky Ádám neve a legismertebb.

2 A később csatlakozottak közül említhetjük még Gyürky Pált, a mágnások közül pedig a Nógrádban is jelentős birtokokkal rendelkező Forgách Simon grófot. Kérdés persze, hogy valójában felülreprezentációról van-e szó, vagy objektív okokkal is magyarázhatjuk a nógrádi nemesség jelentős szerepvállalását Rákóczi oldalán? A szabadságharc kiterjedését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy miközben nyolc év alatt országrésznyi területek cseréltek többször is gazdát, addig a tartósan kuruc ellenőrzés alatt álló vármegyék sorában találjuk Nógrádot is, amelynek erőforrásai 1703 őszétől 1709/1710-ig folyamatosan Rákóczi ügyét szolgálták. A kurucok bázisterületén, vagyis a Felvidék keleti és középső, valamint az Alföld északi megyéi között a demográfiai mutatókat és a birtokos nemesség részarányát is figyelembe véve mindössze néhány várme* A tanulmány az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram T 038 212 számú pályázatának keretében készült. 1 R. VÁRKONYI Ágnes: Rendhagyó országgyűlés Szécsényben. 1705. In: A szécsényi országgyűlés 1705-ben. Csécsi János naplója Kazinczy Ferenc hites másolatában, a magyar fordítással, továbbá az országgyűlés dokumentumaival, valamint R. Várkonyi Ágnes tanulmányával. Szerk. PRAZNOVSZKY Mihály. Szécsény, 1995. 15-16. (A tanulmány eredetileg 1978-ban jelent meg.); HECKENAST Gusztáv: Vay Ádám szerepköre a Rákóczi-szabadságharc vezetésében. In: Rákóczi-kori tudományos ülésszak II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai, valamint Vay Ádám hamvai hazahozatalának 90. évfordulója alkalmából. 1996. október 25. Szerk. HECKENAST Gusztáv, MOLNÁR Sándor, NÉMETH Péter. Vaja, 1997. 8-9.; A nógrádi nemesség csatlakozására lásd még: Ráday Pál iratai. I. köt. 1703-1706. S. a. г.: BENDA Kálmán, ESZE Tamás, MAKSAY Ferenc, PAP László. Bp., 1955. 43-70. (A vonatkozó iratokat ESZE Tamás rendezte sajtó alá.); PÁLMÁNY, 1986. 54-55., 77-84. 2 A Gács várába zárkózott nemesekre lásd a garamszentbenedeki konvent előtt tett nyilatkozatukat, amelyben kijelentik, hogy csak végszükségben kapitulálnak, s miután segítséget nem kapnak, ez nekik hűtlenségi vétkül nem róható fel. Idézi SZALAY László: Magyarország története, VI. A karloviczi békekötéstől a szatmári békéig. 1700-1711. Pest, 1859. 104-105. - A nyilatkozat Szalay szerint a pünkösd utáni 19. vasárnapnál öt nappal később kelt, de itt biztosan feria quinta értendő, ami nem ötödik nap, hanem csütörtök, s így a helyes dátum véleményem szerint okt. 11-е. 139