Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció
AZ 1704. ÉVI LENGYEL KONFÖDERÁCIÓK ÉS A SZÉCSÉNYI KONFÖDERÁCIÓ mének a joga illette meg: „dominium cüm imperii, senatui legum custodia, equestri ordini tutela". 17 A 21 pontot tartalmazó Henrik-i cikkelyek közül a 3. és a 4. articulus a legfontosabb ügyeket, a külügyet és a hadügyet teljesen a nemesség kezébe adta. A királyi hatalom (a királyi önállóság) olymértékben korlátozott volt, hogy a király még saját pénzén sem fogadhatott fel szolgálatába zsoldosokat se háború, se béke idején a szenátus beleegyezése nélkül. Nemesi felkelést is csak a szejm engedélyével rendelhetett el. (o wojnie albo ruszeniu pospolitym nie zaczynaé nie mamy mimo pozwolenie sejmowe wszech stanów). Egyébként a király az „általános (nemesi) szabadságok = wolnoáci pospolitej" megtartását és érvényesülését kontrolláló, egy szejm által kijelölt testületet volt kénytelen állandóan maga mellett megtűrni (7. art.). Az ellenállási jogot megtestesítő 21. articulus az uralkodót totálisan a törvény hatálya alá rendelte: amennyiben a király „a jog, a nemesi szabadságok és választási feltételek ellenében cselekedne", úgy a mindkét natiohoz tartozó alattvalók a királynak-fejedelemnek adott hűségesküjük alól mentesülnek. 18 17 Idézi OLSZEWSKI, Henryk: Über die Träger der Souveränität in Polen in der Ära der WasaKönige 1587-1668. In: Jahrbücher für Geschichte Osteuropas (JBfGOE) 1988/4. 503., HÜPPE, Siegfried: A lengyel alkotmány története. (Fordította SZATHMÁRY György) Bp., 1894. 124.; A jogtörténeti szakirodalomban nincs egyetértés abban, hogy a lengyel király korlátozott hatalmának definiálására melyik leírás felelne meg leginkább. Van olyan vélemény, amely a primus inter pares állapottal azonosítja a király jogi státuszát, de létezik olyan megközelítés is, amely szerint a princeps senatus adekvátabban tükrözi a király helyzetét., Tartja magát az a nézet is, hogy a király nem volt egyéb, mint a Nemesi Köztársaság államelnöke, államfője. - L. erről OLSZEWSKI: Über die Träger, In: JBfGOE 1988/4. 495.; Hüppe a szenátus elnökeként tekint a lengyel királyra. - HÜPPE: A lengyel alkotmány, 124.; BARDACH, Juliusz - LESNODORSKI, Boguslaw PIETRZAK, Michal: História panstwa i prawa polskiego. Warszawa, 1976. 220. - A király „gyakorlatilag élethosszig a Köztársaság elnöke" (prezydent szlacheckiej Rzeczypospolitej). 18 WiekXVI-XVIII w zródlach. 108-110., JASIENICA: Rzeczpospolita 58. Az „articuli Henriciani" ellenállási záradéka: „A jeslibysmy (czego Boze uchowaj) со przeciw prawom, wolnosciom, artykulom, kondyejom wykroczyli albo czego nie wypelnili, tedy obywatele koronni obojga narodu od posluszenstwa i wiary nam powinnej wolne czyniemy i panowania." Wiek XVI-XVIII w zródlach. 110. Az 1768. évi Rzeczpospolita alkotmány - Hüppe közlése - „a lengyel nemzet sarkalatos jogait" 24 cikkelyben sorolja fel. Kiemeljük közülük azokat, amelyeket a 16-17. században már élő jogokként alkalmaztak. „1. A három rend (király, senatus, lovagok) közös joga a törvényhozásban, 2. A katholikus hit uralma. 3. Az ezen hittől elszakadok száműzése. 4. A király katholikus hitvallása. 5. Szabad és általános királyválasztás, (kiemelés tőlünk - G. S.) 6. Minden állampolgár (nemes ember) személybiztonsága. 7. Minden tisztviselő és méltóság elmozdíthatatlansága.... 11. A nemesség egyenlősége.... 17. Liberum veto, azaz minden nemes embernek, nevezetesen a tartományi követnek abbeli joga, hogy szavazatát szabadon kijelenthesse, nyilvános tanácskozásokat megakadályozzon, vagy összes következményeikkel semmiseknek nyilvánítson. 18-20. A földbirtok szerzésére és a jobbágyok helyzetére vonatkozó határozatok. ... 22-23. A tulajdonjog biztosítása. 24. Hatheti tartama a rendes, kétheti tartama a rendkívüli országgyűléseknek,..." HÜPPE: A lengyel alkotmány, 32-33.; A királyi hatalom korlátozásáról részletesebben BARDACH - LESNODORSKI - PIETRZAK: História panstwa i prawa polskiego, 218-222. 49
