Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció

AZ 1704. ÉVI LENGYEL KONFÖDERÁCIÓK ÉS A SZÉCSÉNYI KONFÖDERÁCIÓ mai összevetve, a legigazságosabb és a legdemokratikusabb berendezkedésű állam. A Rzeczpospolita azért ideális rendszer, mert abban a „kevert" államforma valósult meg: „a király képviseli a monarchikus, a szejm felsőháza (a szenátus) az arisztokratikus, az alsóház pedig a demokratikus elemet." Azért igazságos ez az állammechanizmus - állították a kortársak -, mert hatalmi egyensúly állt be a királyi hatalom és a nemesi szabadság között, amelynek vigyázó őre, a képviselők háza (izba poselska), az alsóház

9 - vallották a lengyel nemesek. Véleményük szerint, a Rzeczpospolita „normális" állapota nem más, mint a hatalmi egyensúly, és csakis ez garantálhatja a res publica zavartalan működését. A lengyel fő- és köznemesség szentül hitt abban, hogy a királyi hatalom és a nemesi szabadság között kibékíthetetlen ellentét feszül, és állandóan attól félt, hogy választott királyuk a dominium absolutum-át kiépíti. Amíg szerte Európában a zsarnokság és a kegyetlenség (pl. Spanyolországban, Franciaországban, Német-római Császárságban, Moszkóviában) uralkodik - hangoztatták a lengyelek

10 -, addig a Nemesi Köztársaságban arany demokrácia (= zlota demokracja) van, mert sem a király, sem a szejm (törvényhozó testület) nem rendelkezik kizárólagos hatalommal, döntési pozícióba egyik fél se kerülhet a másik akarata nélkül. így a valóságban lex régnai, non тех, vagyis „a törvény (az alkotmány) és nem a király uralkodik".

11 Az 1569-ben megszületett Nemesi Köztársaság különlegessége abban is kifejeződött, hogy a lublini reálunió a nemességet nemzetek feletti nemességnek deklarálta. 1569 jövőképe tehát nem volt más, mint a gens polonica, - lithuanica, - rassica (ruthenica) különbségek eltüntetése. Mivel a lengyel, a litván, a rusz (orosz>ruthén) nemes deklaráltan egy és ugyanazon jogokkal bírt az egész Rzeczpospolita területén, idővel a két országrész „egy és oszthatatlan testbe kellett hogy összeforrjon", a „két nemzet" „egy néppé" (w jeden lud) kellett hogy összeolvadjon.

12 A natiokból tehát egy lengyel - litván nemzet feletti „nép", a szinte korlátlan jogokkal rendelkező „nemesség népe" kellett hogy megszülessen.

13 Ennek az egyesülés utáni új államnak, a Rzeczpospolitának teljes 9 MICHALSKI, Jerzy: A szejm hanyatlása és újjászületése a 18. században. In: Századok 1988/5-6. 852-853., PETNEKI Áron: A lengyel nemesi köztársaság. Rubicon, 1994/4-5. 62-63. 10 JASIENICA, Pawel: Rzeczpospolia Obojga Narodów. Warszawa, 1992. 26. 11 WISNER, Henryk: Najjasniejsza Rzeczpospolita. Szkice z dziejów Polski szlacheckiej XVI-XVII wieku. Warszawa, 1978. 193. 12 BARDACH, Juliusz: Zwiazek Polski z Litwa.. In: Polska w epoce Odrodzenia. Panstwo spoleczenstwo - kultúra. (Pod redakcja.: WYCZANSKI, Andrzej) Warszawa, 1986. 137-139. „iz juz Królestwo Polskié, Wielkie Ksiçstwo Litewskie jest jedno nierozdzielne i nierózne cialo, a takze nierózna, aie jedna spólna Rzeczpospolita, która sic z dwu paristw i narodów w jeden lud i panstwo zniosla i spoila" - Volumina legum. Przedruk zbioru praw... w Warszawe, od roku 1732 do roku 1782, wydanego. Volumen secundum (ab anno 1550 ad annum 1609). Petersburg, 1859. 87. (Volumina Legum II.) „unum et indivisum ac indifferens corpus, ut sit una gens, unus populus, una fraternitas. Ut sit unum consilium, una mens, una voluntas indivisa." - idézi KONOPCZYNSKI, Wladyslaw: Liberum veto. Studium porównawczo-historyczne. Krakow, 2002. (Az 1918. évi kiadás reprintje) 171. 13 WISNER, Henryk: Wielkie Ksiçstwo Litewskie - Korona Polska - Rzeczpospolita. In: PH 1976/4. 576. 47