Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció

AZ 1704. ÉVI LENGYEL KONFÖDERÁCIÓK ÉS A SZÉCSÉNYI KONFÖDERÁCIÓ GEBEI SÁNDOR Szakirodalmunkban nem ismeretlen Rákóczi államának vizsgálata kapcsán a szécsényi konföderációnak a lengyel konföderációkkal való összevetése. Szabadjon csupán néhány - a téma szempontjából fontos - tudományos előzményre hivatkozni. Az 1975ös szécsényi emlékülésen Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ágnes, Hopp Lajos előadásai idézték a „lengyel példát",

1 az 1976 májusában Sárospatakon megrendezett nemzetközi konferencián pedig R. Várkonyi Ágnes állapította meg jogosan, hogy már 1705-öt megelőzően létrejött Magyarországon a konföderáció és a társadalmi érdekegyesítés. A fegyveres küzdelemben résztvevők szabadságjogainak törvénybe foglalása miatt és céljából vált szükségessé az országgyűlés összehívása.

2

1995-ben szintézisszerűen ugyancsak R. Várkonyi Ágnes professzor asszony foglalkozott „Rendhagyó országgyűlés Szécsényben 1705-ben" című kismonográfiájában a szabadságharc államszervezetének kialakításával, nem kerülve meg azt a fontos problémát sem, amelyet megnyugtató módon mind a mai napig nem tudott lezárni tudományos kutatásunk. Nevezetesen azt a kérdést, hogy az 1705ös szécsényi országos tanácskozást conventnek vagy országgyűlésnek minősítsük-e?

3 „Az államiság megőrzése" című 2002-ben kiadott tanulmánykötetben,

4 majd a 2003-ban napvilágot látott „Ad Perpetuam Rei Memóriám" című cikkében éppúgy, mint a szabadságharc kitörésének 300. évfordulója alkalmából Szatmárnémetiben megjelent „Cum Deo pro Patria et Libertate" című ünnepi kötetben olvasható tanulmányában („Országépítés Rákóczi államában") nemcsak „a Báthori István, Bethlen Gábor centralizációs törekvéseit" összegző „korlátozott nemesi respublica" kifutási lehetőségeiről tesz említést a professzor asszony, hanem kiegészíti azzal a nemzetközi vizsgálódásokra késztető gondolattal is, hogy Rákóczi „a Zrínyi Miklós környezetében felvázolt közép-európai 1 KÖPECZI Béla: Néhány gondolat Rákóczi államáról, HOPP Lajos: A szécsényi konföderáció és a lengyel példa, R. VÁRKONYI Ágnes: Rákóczi állama és Nógrád megye. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. 1976. (II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára. Szerk.: DOMONKOS Alajos) Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1976. 7-9., 19-24., 39-63. 2 R. VÁRKONYI Ágnes: Társadalmi fejlődés és állami önállóság. In: Európa és a Rákóczi-szabadságharc. (Szerk.: BENDA Kálmán) Bp., 1980. 101-117. 3 R. VÁRKONYI Ágnes: Rendhagyó országgyűlés Szécsényben 1705-ben. In: A szécsényi országgyűlés 1705-ben. (Szerk.: PRAZNOVSZKY Mihály) Szécsény, 1995. 7-58. 4 R. VÁRKONYI Ágnes: II. Rákóczi Ferenc államáról. In: Az államiság megőrzése. (Szerk.: CZIGÁNY István) Bp., 2002. 229-282. (Ezen belül is „A magyar konföderáció" című alfejezet 254-259.) 42