Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Zachar József: Az európai hadi helyzet 1705-ben
ZACHAR JÓZSEF augusztus 10-én megindulva, átvonult hadaival Milánó Hercegségbe, hogy Lodinál átkeljen az Adda folyón. Az immár az ő üldözésére indult Vendôme marsall vezette francia hadak ezt augusztus 16-án a Cassano melletti ütközettel megakadályozták. Erre a császári főparancsnok erőltetett menettel északnak, Treviglio felé fordult. Ismételten megütköztek hadai az üldözőkkel, így arra kényszerült, hogy visszavonuljon Brescia térségébe, végül csupán kisháborús műveletek végrehajtása után hadai ott vonultak téli szállásra. 55 Röviden még feltétlenül ki kell tekintenünk a spanyol örökségért vívott hosszú háború magyar szempontból legtávolabbi hadműveleti térségében, a Spanyol Királyságban 1705-ben lezajlott hadieseményekre is. E harctéren jelentős angol-holland-portugál szövetséges had gyűlt össze, amely szilárdan birtokolta az előző évben elfoglalt, az Atlanti óceán és a Földközi tenger közti átjárót őrző Gibraltárt. Az itt állásba vonult erők György, Hessen-Darmstadt tartománygrófja, császári tábornok parancsnoksága alatt sikeresen védték ezt a stratégiai fontosságú erődítményrendszert, amelynek körülzárása jelentős francia-spanyol erőket kötött le. így René Tessé, Froullay grófja és Franciaország marsallja tábori hadserege alig a szövetségesekének a felét jelentette csak. Gibraltár birtoklásáért egyébként tengeri ütközet is folyt. Az ettől távol, a nyugaton portugál felségterületről meginduló szárazföldi szövetséges csapatok zöme az alcantarai Valencia, egy csoportosítása Salvaterra felé indult. Ezek birtokbavételét követően egyesült erővel Albuquerque ostromához kezdtek, majd annak május 21-i elfoglalása után Badajoz körülzárása következett. Ám a szembenálló francia-spanyol erők beérkeztekor az ostromra és e térség hódoltatására irányuló szándékot fel kellett adniuk. Ezzel a tavaszi hadjárat, amely végül is a Tajo völgyében való Madrid közeléhez jutást célozta, kudarcot vallott. 56 Eközben újabb erősítések érkeztek a Lisszabon kikötőjébe befutott angol és spanyol hajókon, akikhez I. Péter portugál király utasítására az ő hajói és hadai is csatlakoztak, hogy tengeri úton az ország keleti partvidékén fekvő Barcelonáig jutva, Cataloniában szálljanak partra. Útközben felszállt hozzájuk az akkor már a gibraltári szövetséges hadaknál tartózkodó Habsburg Károly főherceg, azaz a jövendő III. Károly spanyol ellenkirály. Barcelonában augusztus 16-án kötöttek ki, ott a helyi spanyol felkelők csatlakoztak a szövetségesekhez, akik birtokba vették a várost. A következő napokban V. Fülöp, XIV. Lajos francia király másodszülött unokájának, Anjou hercegének spanyol királyságával szembefordulva, a környező települések is meghódoltak az ellenkirály előtt, így ostrom alá vehették az erődöt. Miután ez is hamarost kapitulált, úgy döntött a szövetséges hadvezetés, hogy hadai ott telelnek át, és csak a következő évben igyekeznek eljutni az ellenkirállyal Madridba. 57 Ugyanakkor az ország ellenkező térségében, a portugál KA, AFA, Italien, 1705-VII-23, -27, -35, -71, -75, -76, 1705-VIII-24, -25, -34, -41, -44, 1705-IX-3, -20, 28, -42, -65, 1705-X-l, -22, -29, -34, 42, 1705-XI-13, -65, 1705-XII-22, -67, -111, -156, 1705-ХИЫ, -2 KA, AFA, Spanien und Portugal (a továbbiakban: Spanien), 1705-III-7, -19, 1705-IV-7, 1705-V-7, -9, -14, -30, 1705-XIII-9Í KA, AFA, Spanien, 1705-VI-17, 19, 11705-IX-4a, -14, -25, -26; Vö.: LYNCH, J.: Bourbon Spain, 1700-1808, Blackwell, 1989. 22. skk. 38
