Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete

RÁDAY PÁL EMLÉKEZETE geként - végigszolgált. Az eredetileg belső titkárként tevékenykedő Rádayra a már említett feladatokon túl, a fejedelem rábízta a „titkos kancellária" és a diplomáciai apparátus vezetését is, miközben a legbizalmasabb diplomáciai feladatok ellátására őt jelölte ki Rákóczi. 1707-ben az Erdélyi Kancellária igazgatójává, ugyanebben az évben a Nemesi Társaság (a nemesifjak nevelésére létrehozott testület) auditorává, majd 1709-ben a Hadikancellária vezetőjéül is Rádayt nevezi ki a fejedelem. A szerteágazó megbízatások sokaságát jól érzékelteti, hogy Rádaynak 1705. januárjáig kellett várnia, hogy Kajali Klárával megtarthassák lakodalmukat, sőt, később még felesége édesanyjának temetése idejére sem tudta őt nélkülözni a fejedelem. 1710-ben Lelki Hódulás címmel Kassán kiadja az összesen 21 imából és 23 „istenes új ének"-ből álló könyvét, amelyet a kegyességi irodalom jeles alkotásaként tartanak számon. (Az ellenreformációnak a szatmári béke utáni megélénkülésével, a protestánsok tízezreinek az artikuláris helyektől távol élése miatt, ez az imádságos könyv felbecsülhetetlen szerephez jutott, elsősorban, de nem kizárólag, a vallásuk magángyakorlására kényszerültek között. Olyan nagy volt a népszerűsége, hogy egyedül a 18. században legalább 15 alkalommal adták még ki, az első kiadást követően immár mindig „Lelki Hódolás" címmel, esetenként többezer példányban. A Lelki Hódolás ez idő szerinti utolsó kiadása 1977-ben, Ráday Pál születésének 300. évfordulója alkalmából volt. ) - 1711-től 1733-ig a részben „csendes"-, máskor azonban különböző veszélyekkel járó, s csendesnek éppenséggel nem nevezhető küzdelem időszaka volt, amelynek során országgyűlési követi tiszte mellett Ráday Pál egyetemes főgondnokként az egész magyarországi református egyház védelmét, valamint a protestantizmussal összefüggő ügyek és érdekek képviseletét is magára vállalta, s e feladatát halála napjáig, 1733. május 20-ig lelkiismeretesen, fáradságot nem kímélve, el is végezte. A konferencia témaköréhez ragaszkodás jegyében, Ráday Pál életének korszakai közül a szabadságharcos időszakot emelem ki. Előzőleg azonban ismerkedjünk meg röviden Ráday Pál őseivel is. Ráday Pál szűkszavú önéletírásában családtörténeti vonatkozásban mindössze egy mondat erejéig találunk említést elődeiről: „Én Ráday Pál születtettem e' világra 1677 esztendőben, július havának 2-dik napján a' jegy alatt, néhai b. e. N. Libertsey Rosina kedves asszony anyámtól, Libertsey Mihálynak Földváry Sófia asszonytól származott leányától, és Ráday Gáspár atyám uramtól, Ráday Andrásnak Madách Sofia asszonytól való fiától... (A csillagkép, amelynek nevét és helyét Ráday Pál üresen hagyta: oroszlán.) Annál többet foglalkozott a Rádayak eredetének kutatásával Ráday Pál fia, I. Gedeon. Az a feltevés - amelyet Ráday I. Gedeon is képviselt -, miszerint a Ráday-család eredete a XI. századra tehető, származásukra nézve pedig normann lovagok leszármazottai, pontosabban Rátold (aki állítólag több lovag kíséretében Nápolyból, Apulia tartomány Caserta városából érkezett a XI. század végén Magyarországra) nemzetségbeliek

10 lennének, nem egyértelműen bizonyított. 9 Ráday iratok I. 36. 10 NAGY Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. IX. kötet. Pest, 1862. 548. 227