Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Praznovszky Mihály: Menyői Tolvay Ferenc, a debreceni tankönyvíró

MENYŐI TOLVAY FERENC, A DEBRECENI TANKÖNYVÍRÓ A debreceni iskola akkor valóban „fénylő, ékeskedő" intézmény volt. Ez nemcsak a tanítás színvonalából adódott, hanem abból a sajátságos helyzetből is, hogy a 1660-1670-es évekre egyedül a debreceni református iskola állt már csak a hasonló felekezetű iskolák közül. 1660-ban a nagyváradi kollégium diákjainak egy része elesett a vár védelmében a törökkel csatázván, más részük pedig Debrecenbe ment át tanárokkal, nyomdával együtt. Ugyanebben az évben a pápai kollégiumot átadták a katolikusoknak, így onnan is Debrecenbe tartottak a diákok. Végezetül 1671-ben már a sokat szenvedett, hányatott sorsú sárospataki diákok egy csoportja is idejött tanulni.

5 A debreceni iskola felvirágzását ekkor két kiváló pedagógusnak köszönhette. Martonfalvi György 1660-ban jött át diákjaival Nagyváradról. 1681-ig, haláláig tanított itt. Amellett, hogy végre rendet tudott teremteni a korábbi évek diákzendülései által igencsak felkorbácsolt hangulatú iskolában, igen gyorsan megkedveltette magát diákjaival is. Elérte mindezt nem utolsósorban kitűnő felkészültségével, magas színvonalú pedagógiai munkájával. Az ő idejéből emlegetik „collégium" szóval az iskolát, amely egyre inkább „schola universalissá" válik s egyúttal lesz belőle is professzor. Megszervezte a kollégium harmadik tanszékét és tanári állását is. Az első tanszék 1549-ből való, a Theológiai Akadémia dogmatikai tanszéke volt. A második 1636-ból datálódik, ugyanott az írásmagyarázati tanszék volt, míg az 1660-ban létrejövő tanszék a filozófiai tudományok terjesztését volt hivatott elősegíteni.

6 Martonfalvi jelentősége pedagógiai munkájában is lemérhető, nemcsak oktatásszervezési gyakorlatában. (Nem véletlen, hogy az ő idejében évente már mintegy száz diák iratkozik be a kollégiumba!) írt tankönyvet; nagyon fontosnak tartotta, hogy a diákok részére megfelelő színvonalú, a kor tudományosságát tükröző tankönyvek legyenek. (Ő maga Utrechtben is tanult!) Kiadta Ramus logikáját (Petri Rami Dialecticae libri duo. Debrecen. 1658), 1664-ben külön logikai tankönyvet írt (Examen logicum) majd 1681ben magyar nyelvű tankönyvet írt „Szent História" címen. Tanártársa Szilágyi Márton volt, aki 1660-1700 között tanított a kollégiumban. Kezdetben a második tanszéken volt, majd Martonfalvi halála után a filozófiai tanszéket is vezette. Ő a magyar kísérleti természettan (fizikai) megalapítója, óráit kísérletekkel, szemléltetésekkel színesítette. (Maga Apafi Mihály is kíváncsi volt a nagyhírűprofesszor előadásaira s egyszer Debrecenben járván meg is tekintette egy előadását.) О is írt tankönyvet, köztük a legnevezetesebb a Philosophia című (1687-ből) amely „az első hazai teljes kartéziánus fizikakönyv" és kimondottan a debreceni diákok számára íródott.

7 5 LADÁNYI Sándor A sárospataki és debreceni kollégium a Rákóczi-korban. In: Rákóczi-tanulmányok, Bp. 1980, Akad. Kiadó. 328-329. - MÉSZÁROS István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között, Bp. 1981. Akad. Kiadó. 326-327. - A Sárospataki Református Kollégium története, Bp. 1981, 85. 6 NAGY Sándor: A debreceni kollégium mint egységes intézmény az egyetem kiválásáig, Debrecen, 1940. 297-311. 7 Martonfalvi Györgyre vonatkozóan: Pedagógiai lexikon, Bp. 3.k. - ZSIGMOND Ferenc: A debreceni református kollégium története 1538-1938., Debrecen, 1937. 70-73. - NAGY Sándor: i.m. 37-40., MÉSZÁROS: i.m. 326-327., Szilágyi Tönkő Mártonra ZSIGMOND és MÉSZÁROS i.m., valamint NAGY Sándor, i.m. 41-42. 213