Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Szirácsik Éva: Női szerepek a Rákóczi-kori Nógrád vármegye közéletében

SZIRÁCSIK ÉVA ló „jussát" elvegye, s azt Ettre Miklós és László kapja meg. Korábban a férj már két birtokigazoló levelet is bemutatott, de ezek nem voltak elegendőek, ezért az asszonynak elő kellett kerítenie a kálnói zálogra vonatkozó levelet április 30-ig. Mindezek miatt Pápay Krisztinát felszólították, hogy jelenjen meg a következő törvényszéken, ha ezt nem tenné, és számára kedvezőtlen döntés születne, akkor azt a „maga keménységének tulajdoníthatya ".

Зб A hasonló jellegű birtokjogi vagy birtokkal kapcsolatos problémák esetében a nők általában megbízottak révén képviseltették magukat, az érdekeik képviselői pedig minden esetben férfiak voltak. Szilassy András özvegye, Petheő Anna képviselője például fia, Szilassy György volt, aki 1707-ben Forgách Simon embereinek legeltetése miatt tett panaszt a vármegyénél.

37 Özvegy Mocsáry Ferencné Földvári Barbarát Ivanovics András képviselte 1705-ben Kecskeméthy Pál és felesége, Horváth Katalin ellenében a Nógrád vármegyei Tab puszta ügyében.

38 Gyürky István, Ferenc és Barbara Brestyánszky György ellenében lépet fel Etthre-Lehota puszta miatt, de ekkor sem hagyták, hogy a közös érdeket női hozzátartozójuk képviselje.

39 1707-ben Török Anna mikófalvi és kisaranypusztai birtokainak elfoglalása miatt maga a fejedelem utasította Darvas Ferencet, aki a vármegye alispánja volt akkortájt, hogy állítsák vissza az eredeti birtokjogi helyzetet, amiről jelentést várt.

40 A gazdálkodó nemes asszony, a földbirtokosnő azonban nem csupán más birtokosokkal, hanem magával a vármegyével is vitába keveredhetett. 1706-ban a vármegye Jakusith Kata földbirtokosnővel szemben próbálta megvédeni a balassagyarmatiak érdekeit, aki pedig korábban részt vállalt Balassagyarmat betelepítésében. A helyi lakosok ugyanis a tizedbért a földbirtokosnő tudta és akarata nélkül adták át az árendátornak a telepítőlevél ellenében. Jakusith szerint földbirtokosként jogában állt a korábbi szerződést felbontani, hiszen nem teljesítették a sokszor kiadott parancsát. Bár e dézsmabér ügyben a vármegye balassagyarmatiakat védő kérésének nem kívánt eleget tenni, biztosította arról a vármegyét, hogy „más alkalmatossággal parancsolván az nemes vármegye kisz vagyok böcsülettel szolgálnom".

41 Ám a vármegye a fejedelem rendelkezésére hivatkozva utasította a földbirtokosnőt, hogy a jelen esetben is a közjót kell szolgálnia.

42 A földbirtokosnő azonban kérelmezőként is megjelenhetett. A birtoka működésének biztosítása érdekében Jakusith Kata azért folyamodott a vármegyéhez, hogy a tiszttartója, Briesztienszki Ferenc mentesüljön a bevonulás alól, arra hivatkozott, hogy más tiszttartónak sem kellett fegyvert fognia. Mivel más vármegyében lakó Nógrád vármegyei birtokost is csak ott kötelezhették katonaállítására, ahol lakott, így kérte azt is, hogy enBende János szolgabíró levele Balogh Pálné Pápay Krisztinához Kálnó ügyében ( 1708. március 30.) NML

IV. 1. b. Nógrád vármegye közgyűlésének iratai 1705-1710, 7. Egyéb iratok (1708) 22-23. 37 NML IV. 1. a. Protocollum Congregationis Neogradiensis 11. köt. 307-308. 38 NML IV. 1. a. Protocollum Congregationis Neogradiensis 11. köt. 54. 39 NML ГУ. 1. a. Protocollum Congregationis Neogradiensis 11. köt. 271-272. 40 NML IV. 1. a. Protocollum Congregationis Neogradiensis 11. köt. 306-307. 41 Jakusith Kata levele Nógrád vármegyéhez a balassagyarmatiak ügyében (Kékkő, 1706. július 25.) NML XIV-3. C-5/6. 188. 42 NML IV. 1. a. Protocollum Congregationis Neogradiensis 11. köt. 90. Közgyűlés előtt 1706. július 26-án. 196