Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Seres István: A nógrádi „vitézlő rend” Thököly Imre Habsburg-ellenes harcaiban

SERES ISTVÁN elején, mivel már 1703. június 3-án olyan hír terjedt róla, hogy levelet küldött a Sárospa­takon lakó feleségének, hogy hamarosan hazaindulnak. 52 Korábban szóltam róla, hogy 2005 nyarán végzett isztambuli tanulmányutam idején sikerült rátalálnom a Bulgáriába telepített magyar katonaság teljes névsorára. Az 1699 szeptemberében elkészített arab betűs névsor több ponton is igazolja a fentieket. A lis­ta összesen 19 emigráns csoportot sorol fel, amelyben elsőként Szappanos Mihály kapi­tány parancsnoksága alatt korábban Temesváron állomásozó két lovas és egy gyalogos századot tüntették fel, összesen 284 fővel. A további 16 magyar csoport kimutatását már egy másik személy készítette, mivel a két kézírás szemmel láthatóan eltér egymástól. Előbb a Szabó Gáspár kapitány parancsnoksága alatt álló négy gyalogos sereget sorolták fel összesen 239 fővel. Ezt a Kéky István gyalogos kapitány keze alatt levő három sereg követi 271, majd pedig Mákos András hét seregből álló lovas kapitánysága zárja a sort, összesen 395 fővel. A négy kapitányság alatt tehát összesen 1189 katona volt 17 század­ban. A kimutatás még további két csoportot is tartalmaz, akiket már nem katonaságként írtak össze. Előbb 93 nemesember felsorolása következik, majd további 30 személy, akik az összeírás idején még nem érkeztek meg Belgrádból, őket ugyancsak nemesek­ként vették számba. Ez összesen 123 nemesembert jelent. A terjedelmes -1312 emigráns nevét tartalmazó - névlistában mind a három fent em­lített katonatiszt megtalálható. Mindhárman a hegyaljai felkelők zemlén-ungi hadjáratát vezető Mákos András lovas ezereskapitány katonaságához tartoztak: Rögtön az első Má­kos-féle sereg parancsnoka Vitárius János főhadnagy, őt Szénási Márton (vice-) had­nagy, Laki István zászlótartó, valamint Pap János strázsamester követi. Tirpács Márton (fő-)hadnagynak saját lovasszázada volt, tisztjei voltak: Pataki Mihály (vice-)hadnagy, Tokaji György zászlótartó és Nagy Mihály strázsamester. 53 A török forrás alapján a kurucok nógrádi hadjáratában részt vett törökországi emig­ráns katonatisztek számát egy további személlyel is kiegészíthetjük. Nagy Ivánnak a Nógrád Megyei Levéltárban őrzött Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái között talál­ható ugyanis Bottyán János tábornok egyik 1709 nyarán kelt levelének kivonata, amely­ben említést tesz Laky István nevű főhadnagyáról. 54 Bottyán levelét, amelyet 1709. júli­us 17-én olvastak fel Nógrád vármegye közgyűlése előtt, az eredetiből Thaly Kálmán is kiadta, az alábbiakban az ő olvasatát ismertetjük. A levél minket érintő része szerint Nógrád vármegye hatósága sérelmezte, hogy Bottyán személyes felkelésre szólította fel a nagyoroszi 55 (Nógrád vm., Nógrádi járás) lakosokat, amivel szerintük jogtalanságot követett el. Ezzel szemben viszont a tábornok Bercsényi Miklós főgenerális engedélyé­re hivatkozott, mivel Nagyoroszi katonának állt lakosai már korábban is Laky István fő­Életrajzát lásd: SERES, 2005. 489. A török forrás jelenleg feldolgozás alatt áll, előzetes ismertetését lásd: SERES, 2006. 130-132. SZIRÁCSIK Éva: „Rákóczy Levelek" - Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból. Salgótarján, 2005. 285. (406. sz.) Az eredeti okmányban szereplő „N. Oroszi"-t SZIRÁCSIK Éva helyesen oldotta fel, ellentétben a Thaly átírásában szereplő „Nemesoroszi"-val. Ilyen helységről egyébként sem tudunk a történel­mi Nógrád vármegye területén! 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom