Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Seres István: A nógrádi „vitézlő rend” Thököly Imre Habsburg-ellenes harcaiban
A NÓGRÁDI „VITÉZLŐ REND" THÖKÖLY IMRE HABSBURG-ELLENES HARCAIBAN 5.) Mint fentebb említettem, az 1704. évi erdélyi összeírás kifejezetten török földről hazatért alakulatok listáját is megőrizte, de számos katona esetében a későbbi mustrák folyamán is feljegyezték, hogy azok a Thököly-emigrációhoz tartoztak. Ilyen veterán harcos volt a füleki születésű Hartyáni Benke is. Ő 1706-ban Károlyi Sándor lovasezredében szolgált, a Pikó Demeter főhadnagy vezette 4. seregben. Nádaskay György és Nyúzó Mihály lovasezredei mellett a Károlyi-regimentben szolgált a legtöbb török földről hazatért kuruc tiszt és közlegény. Ők mindjárt a függetlenségi harc kezdetén hazatértek, de közülük számosan még 1708-ban is „törökországi katoná"-nak vallották magukat. 1706-ban egyébként Hartyáni Benke 40 éves volt, és az összeírás szerint a Bihar vármegyei Kábáról származott. A következő év elején is találkozunk vele, mégpedig a Rákóczi-szabadságharc egyik kalandos, de kevésbé ismert epizódja folytán. Még 1706 végén ugyanis őt is beválasztották abba az ötvenfőnyi csapatba, akiket a fejedelem parancsára Boszniába küldtek, hogy csatlakozzanak a báró Vojnovich József kuruc ezredes által toborzott önkéntesekhez. 34 A csapat 1707. január 8-án készült névsora szerint Hartyáni Benke akkor Szűcs János lovasezredében, Pikó Demeter főhadnagy seregében szolgált, 45 évesként és Hartyánba 35 valónak tűntették fel. A Boszniába induló csapat sosem teljesíthette a rájuk bízott parancsot, mivel útközben Hunyad vármegye területén rajtuk ütöttek a császári szolgálatban álló rácok, többségüket megölték vagy foglyul ejtették. Hartyáni szerencsésen megúszta a rajtaütést, mivel még 1708-ban is Károlyi ezredében tartózkodott. Akkor is Pikó Demeter volt a főhadnagya, igaz, időközben alakulata a regiment első („lajb") századává lépett elő. A kimutatás szerint a katona Hont vármegyébe (!) való, Füleken született, 42 éves, korábban „Törökországi katona" volt, és „eleitől" fogva ebben az alakulatban szolgál. Mindössze öt katonát mutattam be, de nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az Orlay Miklóssal hazatért lovasság az 1704. évi összeírás idején csak négy századból állt, és a legénységi állomány jelentős része a dél-erdélyi, elsősorban Hunyad és Alsó-Fehér vármegyék kurucnak állt magyar és román lakosságából verbuválódott. Az 1708. évi tiszántúli és erdélyi hadimustrák pedig alig 60 (!) katona esetében tűntették fel, hogy azok korábban az Oszmán Birodalom területén bujdostak. Mindezt azért tartom fontosnak elmondani, hogy az olvasó érzékelje: az öt nógrádi vitézt viszonylag szűkös névanyag alapján sikerült megtalálnunk! 34 A téma bővebb kifejtését lásd: SERES, 1997. 35 Uo. 57. A katona származási helye kapcsán az egykori Nógrád vármegye területén három helység is szóba jöhet: Hártyán (más néven: Tóthartyán) a Gácsi járásban, ill. Kis- és Sóshartyán, mindkettő a Szécsényi járásban. 163
