Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Czigány István: Forgách Simon katonai és politikai tevékenysége 1705-ben

CZIGÁNY ISTVÁN egységekből szervezte meg, de lépéseket tett az erdélyi katonaság „hadi regulára" való szoktatására, elsősorban az ütőképesebb gyalogság kialakítására. Nagyobb hadműveleteket csak Kajdi és Róth János reguláris regimentjének Erdélybe érkezéséig nem kívánt indítani, mivel úgy vélte ezen egységek nélkül „lehetetlen várvíjáshoz fogni". Addig főként portyázókat küldött az ellenség nyugtalanítására, illetve megerősítette az ellenség kezén lévő várak, elsősorban Déva és Szamosújvár blokádját szigorította meg. Komlóssy Sándor ezredét, valamint Csáki András, Hátszegi Márkuly és Pap Mihály egységeit Déva környékére és a Hunyad vármegyei szorosok lezárására irányította, hogy megakadályozzák az Arad, illetve a Maros mentén lévő erősségekben állomásozó császári és rác katonaság segítséget nyújtását a körülzárt dévai és szebeni helyőrségeknek.

42 Szamosújvár megszemlélésére Forgách egy francia hadmérnököt küldött ki, s ennek jelentésétől tette függővé, hogy Gyürky Pált egy „corpus", vagyis egy hadtest élén oda küldje és „ednehány bombával" megpróbálja. 1705 telén és tavaszán a legfontosabb hadműveleti cél Medgyes elfoglalása volt. Erről Radvánszky János is említést tett a fejedelemnek küldött jelentésében utalt, hogy amíg Medgyest nem foglalják el, addig Erdély nem biztonságos, mert Rabutin Szebenben lévő főerőit nem tudják semlegesítem. Radvánszky beszámolójából az is kiderült, hogy a fejedelem már utasította Forgáchot, hogy „meg köl verekednünk Rabutinnal".

44 A tábornagy persze tudta, hogy ez nem olyan egyszerű dolog. A Medgyes ellen indítandó akció terveivel Forgách Erdélybe érkezésétől kezdve foglalkozott. Először arra gondolt, hogy körülzárja a várost, s ha Rabutin akciót indít felmentésére, akkor harcba bocsátkozik vele.

45 Csakhogy a várvíváshoz szükséges reguláris gyalogság késett és hiány volt az ostromhoz szükséges eszközökben, kiváltképp lőporban. Azon is gondolkodott, hogy esetleg rajtaütéssel foglalja el a várost, ám kiderült hogy az erősséget jelentős erő, 1100 császári katona védi.

4 Végül úgy döntött, hogy formális ostrom alá veszi a várost. Kezdetben bizakodó volt és úgy taksálta hogy húsvétig, vagyis március 12-ig beveszi a helységet. Bizakodása nem volt alaptalan, mivel a városnak nem voltak komoly erődítményei. Rabutin tábornagy leírása Medgyest, „ezt a nagyon kiterjedt várost csak egy egyszerű fal és néhány őrtorony védelmezte".

47 Medgyes körülzárását április 9-én kezdte meg a kuruc sereg. Az ostromló csapatok létszámáról nincsenek pontos adataink. Teleki Mihály szerint mintegy 6000 főnyi gyalogos vonult fel, akik a város melletti Ekemezőn, és a közelben elterülő szőlőkben ütötForgách Rákóczinak, Kolozsvár, 1705. február 5., 18., 21., MOL G 19. Rszlt II. 2e/A. fol. 273-275., 294-297., 302-303. A „corpus", amit korabeli hadtestként értelmezünk egy-egy hadművelethez összevont több ezredből, illetve századból álló alkalmi katonai csoportosítás. Forgách Rákóczinak, Kolozsvár, 1705. február 18. MOL G 19. Rszlt II. 2. e/A. fol. 294-297. RKISS, 1906.225. Forgách Simon Rákóczinak, Kolozsvár, 1705. február 12. MOL G 19. Rszlt II. 2. e/A. fol. 282-285. Forgách Simon Rákóczihoz. Segesvár 1705. március 23. MOL G 19. Rszlt II. 2. e/A. fol. 363-365. J. L. Bussy de Rabutin: Emlékiratok a magyarországi háborúról. - a továbbiakban: RaEml In: Rákóczi Tükör, 1973.

1. 301. Rabutin leírását megerősíti a városról készült közel egykorú térkép. Pianta di Medies [M 1: 7.800] Hadtörténelmi Térképtár G I. h. 409. 128