Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Kónya Péter: A felső-magyarországi szabad királyi városok a kuruc országgyűléseken

KÓNYA PÉTER A következő ilyen tanácskozást ismét Eperjesen, 1707 márciusában tartották, amelyen az említett tizenhárom vármegyén és hat szabad királyi városon kívül Nagybánya, Debrecen és Szatmárnémeti követsége is vett részt. A tárgyalások elsősorban a katonaság ellátását és elszállásolását érintették.

43 A többi szabadságharc alatt tartott országos gyűlés vagy tanácskozás közül a hat város, és különösen Eperjes számára az 1707-iki rózsahegyi zsinat volt a legjelentősebb. Erre a majdnem száz év után tartott első egyetemes magyarországi á. h. evangélikus zsinatra mind a hat város reprezentatív küldöttséget küldött ki. Csak Eperjest két jelentős férfi képviselte Rózsahegyen, Roth Mihály volt bíró és akkori alispán és Kiesen János, a város akkori bírája. Kétségkívül a legjelentősebb és leghíresebb városi résztvevő Zabler Jakab bártfai lelkész, az egyetlen élő szuperintendens (püspök) volt. Egyéb városok követként részt vettek még a zsinaton: Heidenreich János Eperjesről, Kray Jakab és Lányi Pál Késmárkról, Brokoff János György Lőcséről, Frankenstein János György Henrik Bártfáról és Faczonius Mátyás Kisszebenből. Az egyháziak részéről a hat város gyülekezeteit az említett Zabler szuperintendensen kívül Sartorius János kassai és Schwartz János eperjesi lelkész képviselte.

44 A zsinat, több más fontos végzés mellett, visszaállította a hajdani városi esperességet és jelentős határozatokat hozott az Eperjesi Kollégium ügyében is. A Felső-magyarországi rendek Kollégiumát (az V. és XXIV. artikulusban) a legfelsőbb magyarországi á. h. evangélikus oktatási intézménynek tekintette és gondozásával az ország mind a négy egyházkerületét megbízta.

45 Még jelentősebb helyet foglalt el az Eperjesi Kollégium az 1709 májusában Eperjesen tartott felső-magyarországi á. h. evangélikus kerületi gyűlésen (konvensen), amely a Kollégiumban központi egyházi jegyzőkönyvek, központi kerületi könyvtár és kerületi levéltár létesítését rendelte el.

46 Befejezésül ki lehet jelenteni, hogy a hat felső-magyarországi szabad királyi város a kuruc országgyűléseken saját vallási és gazdasági érdekeit képviselte és védte. A három országgyűlés tárgyalásai és a városok szereplése ezekben arra mutat, hogy a század végéhez képest (az 1687-ik törvénycikkek után) ekkor nőtt meg a szabad királyi városok politikai jelentősége és ezek ismét komoly politikai tényezővé váltak. Természetesen a városok a legnagyobb sikereiket a vallási téren érték el. Gazdasági érdekeik azonban nem mindig egyeztek meg az állam és a fejedelem érdekeivel. Figyelembe kell venni, hogy a városi gazdaságok az utóbbi harminc év alatt (1670-től) akkora nagy károkat szenvedtek, hogy az enyhítések (Rákóczitól) ellenére már nem tudtak rövid idő alatt 43 SA Presov, SZ (Sáros vármegye), К 23: A vármegyei közgyűlések jegyzőkönyve 1706-1710, 300-309. 44 EOL Budapest, I. a 90. 20: Originale Synodi Rosenbergensis Evangelicae in Memoria serenissime Posteritati conservatur. Á. h. evangélikus gyülekezeti levéltár Eperjes: Annales fata et vicissitudines Ecclesiae Evangelicae Epperiessiensis 1671-1721. 45 Uo. 46 SA Presov, EKP (Az Eperjesi Evangélikus Kollégium) 101: Projectum circa Requisita per Statum Augustam Evangelicum in Génère et Signate ad Collegium Epperiessiense procuranda, 1709. május 13. 118