Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Kónya Péter: A felső-magyarországi szabad királyi városok a kuruc országgyűléseken
A FELSŐ-MAGYARORSZÁGI SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK A KURUC ORSZÁGGYŰLÉSEKEN továbbra is meghagyta a jezsuitákat (Kassa, Eperjes, Lőcse) vagy a pálosokat (Késmárk), akik azután is háborítlanul használták az eredetileg evangélikus egyházi vagyont. 9 így a a városok számára éppen a vallási viszonyok rendezése lett az elsőrangú, legfontosabb kérdés a leendő országgyűlésen. Ez talán azért is volt a legjelentősebb, mert a városok 1705-ben még nem érezték annyira a hadi kiadások terhét, mivelhogy ezek csak a helyőrség ellátásának egy felét (sokszor termékekben) és különböző iparcikkeket (posztó, vászon, stb.) tették ki. 10 A Széchényi országgyűlésen Bártfa városát Kolbenheyer Mihály, Potenszki János, Procopius Ádám és Frölich Mihály képviselte. 11 Eperjes szabad királyi város követségét a jelentős evangélikus tisztviselő volt városi bíró és akkori sárosi alispán Roth Mihály vezette 12 és rajta kívül Medveczky Mátyás katolikus polgár volt városi bíró is részt vett benne 13 , a többi küldött nevét viszont nem ismerjük. Hasonlóképpen, mint a kassai küldöttség esetén, amelynek élén Váncsay István a nép szószólója (tribunus plebis) állt. 14 A többi három város is küldött két-három tagú küldöttséget. A városok követei az országgyűlési tárgyalásokon a fejedelem körül létrejött nemesi tábort támogatták. 15 Említésre méltó, hogy az eperjesi követ Roth Mihály polgármester s alispán a szabad királyi városok részéről a közügyeket irányító bizottságba választatott meg. 16 Természetesen, a követek számára legérdekesebb éppen a vallási tárgyalások lettek. Ezekről a városok követei többször tanácskoztak más protestáns, ill. evangélikus rendekkel együtt Jánoki Zsigmond vagy Petrőczi István báró vezetése alatt, legtöbbnyire azonban Ottlyk György udvarmester sátorában, aki legalább Eperjesen és Kassán már nagyon közismert volt az előző szabadságharc idejéről. 17 9 KÓNYA, 2004b. 28-43. 10 Ugyanott, Peter KÓNYA: Presov, Bardejov a Sabinov pocas protireformácie a protihabsburskych povstaní 1670-1711. Presov, 2000. 11 SA Presov, Pobocka Bardejov, Mag. Knihy 62: A városi tanács jegyzőkönyvei 1705-1708. 12 Csécsi János naplója a szécsényi országgyűlésről. In: Rákóczi Tükör I-II. (Szerk.: KÖPECZI Béla R. VÁRKONYI Ágnes). Budapest, 1973. 1. 149. 13 Á. h. evangélikus gyülekezeti levéltár Eperjes: Annales fata et vicissitudines Ecclesiae Evangelicae Epperiessiensis 1671-1721. 14 Csécsi János naplója, i.m. 165. 15 KÖPECZI Béla - R. VÁRKONYI Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest, 2004. 268. 16 Csécsi János naplója, i.m. 149. 17 Csécsi János naplója, i.m.159., 163., 165. Ottlyk György magas katonai tisztségeket töltött be Thököly Imre hadseregében, aki két ízben küldte felmentő sereggel az ostromlott Eperjes segítségére. Először 1683 decemberében, amikor Sobieski János lengyel király sikertelenül ostromolta, másodszor 1685 nyarán, Schulz Bálint tábornok ellen. Akkor császári fogságba is esett, amelyből azonban kiszabadult és az ostromlott Kassára került. Ott viszont rábeszélte a védő sereg parancsnokait a város átadására. Közelebb: Ottlyk György önéletírása. In: Történelmi naplók 1663-1719. Közli THALY Kálmán. Budapest, 1875. 1-120. (Monumenta Hungáriáé Historica. Scriptores, XXVII. köt.) 113
