Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés

TÖRVÉNY A BÉKÉRŐL bályait. A vesztfáliai békével pedig a tárgyalófelek úgy kívánták három éven át folytatott egyeztetések és megbeszélések után lezárni a harmincéves háborút, hogy ne legyenek többet háborúk. Úgy vélték: az országok között is megvalósítható az univerzum békéje, ahol a bolygók ütközésmentesen járják pályájukat. A vesztfáliai béke modelljét követő európai békerendszerek az európai hatalmi egyensúly kialakítására törekedtek.

5 Magyarország három részre széttört állapotában, a háborúk és az állandósult határmenti harcok terheit viselve különös gonddal foglalkozott a jó béke megteremtésével. Bocskai István (1557-1606), Magyarország és Erdély fejedelme zseniális politikáját dicséri, hogy külső hatalmak garanciájával kötötte meg a Habsburg hatalommal a bécsi békét (1606). Azt is elérte, hogy a tizenöt éves háborút lezárják, és a zsitvatoroki békében ő, Magyarország és Erdély fejedelme, mint közvetítő hatalom vegyen részt. A békekötési kultúra európai normákban gyökerező alapelveit Bethlen Gábor (1580-1629), Erdély fejedelme úgy fogalmazta meg, hogy a „legnagyobb eszesség és bölcsesség..." Mintegy magyarította a kora újkori Európa vágyát és látomását kifejező gondolatot: „Pax optima rerum." Nagyon is tisztában volt vele, hogy országa békéjét az európai univerzális békébe foglalva biztosíthatja. Törekvését folytatta és sikerrel meg is valósította I. Rákóczi György (1593-1648) fejedelem; az Erdélyi Fejedelemséget is befoglalták a vesztfáliai békébe.

6 „Pax sit Christiana, Universalis et Perpetua": ez a vesztfáliai békéről kimondott alapelv azonban nehezen érvényesült. A Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság perszonáluniója révén a magyar főméltóságok több törvényben ismertették el a királyokkal jogukat a békekötésekhez. Törvény szavatolta, hogy jelen legyenek a török béketárgyalásokon, a király az országot illető diplomáciai ügyekben kikérje a Magyar Tanács véleményét, és békét a magyar alkotmány képviselőjének bevonásával kössenek.

7 Ezeket a törvényeket sértette meg drasztikusan Lipót császár, amikor 1664-ben a vasvári békét a magyarok kizárásával, és a főméltóságok A nagy nemzetközi irodalomból: Dietrich KURZE: Krieg und Frieden im mittelalterlichen Denken. In: Heinz Duchardt (Hrsg.) Zwischenstaatliche Friedenswahrung in Mittelalter und Früher Neuzeit Böhlau-Verlag Köln Wien, 1991.1-44. - Leopold AUER: Konflicktverhütung und Sicherheit. Versuche zwischenstaatlicher Friedenswahrung in Europa zwischen den Friedensschlüssen von Oliva und Aachen 1660-1668. Uo, 153-184. - Dietr WYDUCKEL: Recht, Staat und Frieden im Jus Publicum Europaeum Uo., 185-204. - L. BÉLY, Y. M. BERCE, J. MEYER: Guerre et Paix dans L* Europe du XVIf siècle. Paris, 1991. - Klaus BUßMANN, Heinz SCHILLING (Hrsg.) 1648 Krieg und Frieden in Europe. Münster- Osnabrück, 1998. Hans-Martin KLAUBACH: Peter Paul Rubens: Diplomat und Maler des Friedens. In: 1648 Krieg und Frieden in Europa Kunst und Kultur. 565-574. 6 R. VÁRKONYI Ágnes: „A legnagyobb bölcsesség és eszesség..." (Bethlen Gábor és az európai béketárgyalások /1648-1714/). Valóság 24 (1981) 2. 1-10. - Uő: Erdély és a vesztfáliai béke. In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk. DRASKÓCZYIstván. Budapest, 1994. 187-190. - Uő: Háborúkés békerendszerek. In: Európáról és Magyarországról - A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára VI. Sorozatszerkesztő SZABOLCS Ottó. Budapest, 1996. 92-107. 7 1546/4.tc.,1559/8 tc.,1608/2.tc,1613/25.tc. 1618/8. és 37.tc,1622/17.tc, 1630/36.tc, - 1635/27.tc. 1647/74.tc.- 1649 /7.tc- 1655/50 te- 1659/14.tc. Vö: SIPTÁR, 2003, passim. 9