Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)

Előadások - Suba János: Cseh és szlovák elképzelések „Szlovákia” déli határánál

HONVÉDŐ VÁROS ELŐADASOK rület itt még nincs bekebelezve. Viszont Miskolc már „Miskovec" alatt az új állam részeként van feltüntetve. Még egy propaganda térképet mutattunk be, a 8. sz. térképet Kassán foglalták le, a hadapródiskolában. Érdekessége, hogy egy boríték bélését alkotta. A térképen Pozsony még Prepurknak van írva. Csallóköz Komárommal már cseh területnek van feltüntetve. A déli határvonal itt is az említett északi középhegység gerincvonalán húzódik. Majd Miskolc - Ungvár - Uzsok irányába folytatódik tovább. Az első két térképvázlat alapja a Hadtörténelmi Térképtárban a B.LX. a. 49. jelzet alatt szereplő 9. sz. térkép. Amely a Cseh- szlovák államot mutatja be 1918-ban, az elképzelések szerint. Szlovákia déli határa itt is az említett vonal. A Szlovák határ - ugyanúgy, mint a leendő Csehszlovák állam többi határa-:- még mindig igen cseppfolyós állapotban volt. újabb és újabb tervek születtek Ennek egyik bizonyítéka Hanus Kuffernak „Államunk és a világbéke „című munkája. A német nyelvű kiadásnak a Klement által írt - a németekhez intézett - előszavából tudjuk, hogy a cseh nyelvű 1918. évi kiadásnak az alapja egy emlékirat. Amelyet 1917ben adtak át a „hivatott tényezőknek". A füzet Európának a világháború utáni területi átalakítását tárgyalja - cseh szempontok alapján - hogy a szláv kérdés végleges megoldásával az állandó békét biztosítsa. Ennek érdekében Magyarországot és Németországot szét kell darabolni, a lehető legszűkebb határok, közé kell szorítani. Ezt szemlélteti a 10. sz.térkép. Kuffner elképzelése szerint Magyarországot: a Jászkun vidékre, a Duna-Tisza felső közére és a Dunántúl középső részére, valamint a Baranya - Balaton - Duna - Dráva déli része közötti területre kell visszaszorítani. A térkép szerint Szlovákia déli határa a következő: Fertő-tót átszelve (magába foglalja Mosón vármegyét, Sopron és Győr vármegye egy részét), Repce folyása Csornán át Győrig ahol eléri a Dunát. Majd innen kiindulva déli irányba Bábolna - Kisbéren át Mórig, majd a Vértes vonalát követve Tarján- Zsámbék vonalán át déli irányba. így a Budai hegységet és Budát is magába foglalja a leendő cseh állam. Pest városa az elképzelések szerint magyar maradna. A határ Budától kiindulva Pilis - Nagykáta vonalon folytatódik tovább. Északon a Zagyva folyását követi Jászberényig, majd a Tárna folyó mellett Gyöngyösig. Gyöngyöstől Tiszaburáig, ahol átlépi a Tiszát. Tiszabura és Tiszafüred között egy hídfőt képez a határ, amelynek földrajzi közepe Tiszaigar. Tiszafüredtől a Tiszát követi Tiszaeszlárig. Tiszaeszlártól egyenes vonallal Túráig. Ez azt jelenti, hogy Nyíregyháza szlovák terület lenne, majd innen északra Csapnál és Uzsoknál folytatódik a határvonal. Magyarország nyugati határa: Kisbér-Mór-Székesfehérvár-Balaton déli partján futna. A térképvázlaton, mint látjuk, már felbukkan a Csehszlovák-Jugoszláv közös határ. A Csehszlovák - Jugoszláv közös határ gondolata az úgynevezett korridor tervekben öltött formát. Amelynek fő célja a magyarok és a németek elszigetelése volt. A békekonferencián résztvevő cseh delegáció egy memorandumot készített, amelynek az V. fejezete a „Csehszlovákia és Jugoszlávia szomszédsága" címet viselte. Ez tartalmazta a korridor tervét. A memorandum történelmi, földrajzi, politikai szempontokból vizsgálta a Közép-Európában az államokat. Eszerint Csehszlovákia és Jugoszlávia közötti szomszédság helyreállítása, valamint a németek és a magyarok elválasztása ér56