Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)
Előadások - Bódi Györgyné: Bibliográfiai eredmények és tennivalók a helyismereti munkában a 85. évforduló kapcsán
HONVÉDŐ VÄROS ELŐADÁSOK támadás. A két forradalom értelme, jelentősége és tanulságai (Bp. 1989.), Szekfű Gyula: Három nemzedék... (Bp. 1989.), Böhm Vilmos: Két forradalom tüzében: Októberi forradalom, proletárdiktatúra, ellenforradalom (Bp. 1990), Gergely Jenő: A magyarországi forradalmak: 1918-1919: Korszerű történelem érettségizőknek és felvételizőknek (Bp. 1991.) A történészi feltárások mellett 1989 után elindult egy olyan kiadványozás is, amely a Horthy-rendszerben oly jellemző álláspontot erősítette, miszerint az őszirózsás forradalom, de különösen a Magyar Tanácsköztársaság a magyar történelem mélypontja. Gelencsér Miklós: Vörös könyv 1919 (Lakitelek.1993.), Váry Albert : A vörös uralom áldozatai Magyarországon című munka 1993-ban történt újra kiadása, s különösen a Gede testvérek által hasonmásként kiadott: „Mártírjaink": Az „őszirózsás" forradalom és a proletárdiktatúra áldozatainak meggyilkolása, lelki és testi megkínzása с könyv. Természetesen fel kell sorolnunk az olyan történészi törekvéseket, amelyek kritikusabban fordultak az 1918-1919-es forradalmak és szereplőik felé: L. Nagy Zsuzsa: Magyarország története 1918-1945 (Debrecen. 1995.), Magyarország története 1918-1990. Szerkesztette Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos (Bp. 1994.), Gergely Jenő- Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918-1945 (Bp. 1998.), Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában (Debrecen. 1998.) Különösen nagy vitát kavart Salamon Konrád: Kérdőjelek 1918-1919 kapcsán című írása a Hitel 1989.2. számában, majd könyvei: Magyar történelem 1914-1990 (Bp. 1995., 1998.), A csonka ország: Magyarország története: 1914-1945 (Bp. 1998. Új képes történelem с sorozat), Nemzeti önpusztítás: 1918-1920: forradalom - proletárdiktatúra - ellenforradalom (Bp. 2001.) Az elmúlt tizenöt évben valóban csökkent a kiadványok, monográfiák, résztanulmányok, cikkek száma a két forradalom történetéről. Míg 1989 és 1993 között a Magyar Nemzeti Bibliográfia Időszaki Kiadványok Repertóriuma 42 olyan cikket tárt fel, mely a témával foglalkozott, 1994 és 2002 között az Országos Széchényi Könyvtár online is elérhető adatbázisa már csak 17 olyan szakcikket tartalmaz, amely foglalkozott a témával vagy országos vagy helytörténeti vonatkozásban. Kiemelendő: Finy Alexandra: Prohászka Ottokár nézetei a forradalomról (1919) és a társadalmi átalakulásról (Távlatok. 53. 2001. 454-467.), Bak Antal: A magyar katonai térképészet 80 éve (Hadtudomány. 11. 2001.4. 54-64.), Konok Péter: „Talán dünnyögj egy új mesét..." A Magyar Tanácsköztársaság és a történelem átalakítása (Eszmélet. 52.2001.77-86.), Szabó Miklós: A fegyverek kritikája (Beszélő. 4.1996.3. 50-54.), Eördöghi István: A Magyarország elleni 1919-es intervenció mint a bolsevizmus következménye /Vatikáni források alapján/ (Egyháztörténeti vázlatok. 6.1994.1-2.127-132.), Hajdú Tibor: A Tanácsköztársaság helye a történelemben (Múltunk. 39.1994.1-2. 3-16.), Kőháti Zsolt: Vörös Film-Híradó 1919 április-augusztus (Filmkultúra. 30.1994. 7.16-19.), ítélet Rab Ákos, alezredes hadosztályparancsnok perében. Közreadta és bevezette, jegyzetekkel ellátta Fogarassy László (Hadtörténeti közlemények. 107.1994.1.117-123.), Suba János: A Román Királyság 1919. évi hadjárata Magyarország ellen(Új Honvédségi Szemle. 54. 2000. 8. 82-90.) A salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár sem készített az 1978-as kiadványa óta újabb helyismereti bibliográfiát az 1918-1919-es forradalmak helyi vonatkozásairól. Ennek az is az oka, hogy 1980 januárjától félévente megjelentette a Nógrádi Tükör Bibliográfia és Repertórium című kiadványát, melyben feltárta az 1918-1919-es forradalmak helyi feldolgozásait.. 87
