Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)

Előadások - Bódi Györgyné: Bibliográfiai eredmények és tennivalók a helyismereti munkában a 85. évforduló kapcsán

HONVÉDŐ VÄROS ELŐADÁSOK ka, illetve A Magyar Tanácsköztársaság röplapjai с kiadvány a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár összeállításában jelentek meg. A Siklós András által felsorolt források sorában a filmek, fényképek regisztrálása is igen hasznos. Az Est című napilap híradói és a Vörös Riport Film közül most csak egyet említsünk meg: „Felvételek a Vörös Hadsereg északi frontjáról". A fent említett historiográfiai munka másik igen nagy terjedelmű része a Feldolgozások című fejezet. Ezt a területet a főbb irányzatok, politikai meggyőződések szemszögéből mutatja be a szerző, megemlítve a legjelentősebb monográfiákat, tanulmányokat, cikkeket. A feldolgozások első blokkjában felsorolásra kerültek azok a röpiratok, pamfletek, emlékiratok , amelyek 1919 őszétől elfogultságtól nem mentesen szóltak a forradalmakról. Az emlékiratok közül említésre méltó Julier Ferenc: Ellenforradalmi lélekkel a Vörös Hadsereg élén с munkája (Magyarság 1927. júl.-aug.), amelyet ismét olvashatunk Fogarassy László szerkesztésében a Hadtudomány 1993.1-2-3. számában, három részletben. A két világháború közötti monografikus feldolgozások közül 1921-ben jelent meg A bolsevizmus Magyarországon című gyűjteményes kötet Gratz Gusztáv szerkesztésében. Gratz Gusztáv önálló munkája is ismert A forradalmak kora címen 1935-ből. Ugyancsak az ismertebb munkák közé tartozott Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon с adatgyűjteménye (Bp. 1922.), amelynek reprint kiadása 1993-ban Szegedhez kapcsolódik. Kelemen Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez. Naplójegyzetek és okiratok (Szeged. 1923.) érdekessége, hogy a magánkiadású mű előfizetési felhívása Salgótarján rendezett tanácsú polgármesteri hivatalához is eljutott. Siklós András a kiadványok sorában szólt a szellemtörténeti irányzatot képviselő Szekfű Gyula: Három nemzedék. Egy hanyatló kor története (Bp. 1920.) című munkájáról, amely nem adatgazdagságában, hanem gondolati ívében fontos munka s újra kiadása is ismert Glatz Ferenc előszavával. (Bp. 1989) 1919-1919 forradalmi eseményeinek feldolgozása a másik oldalról is megtörtént. A magyar kommunisták az emigráció éveiben jelentették meg az alábbi műveket, a teljesség igénye nélkül említjük: Kun Béla: Forradalomról forradalomra (Bécs. 1920), Varga Jenő: A Magyar Tanácsköztársaság gazdasági kérdései (Bécs. 1920) Rudas László: Szakadás okmányai (Bécs. 1920.). Számtalan cikk jelent meg a Vörös Újság bécsi változatában, a Proletár és az Internacionálé с lapokban. Az 1930-as években a Sarló és Kalapács с lap könyvkiadásában szépirodalmi művek láttak napvilágot (Lengyel József, Karikás Frigyes, Illés Béla). A szociáldemokrata álláspontok olyan művekből bontakoztak ki, mint: Garami Ernő: Forrongó Magyarország (Bécs. 1922.), Böhm Vilmos: Két forradalom tüzében (München. 1923.), Kunfi Zsigmond írásai Az Ember című lapban 1919 őszén: Jegyzetek a diktatúra keletkezéséről). Siklós András megállapítása, miszerint a két világháború közötti időszakban egyik politikai irányzat körében sem született átfogó történeti munka e korszakról, ma is helytálló. Az 1945 utáni időszak feldolgozásai (monográfiák, résztanulmányok, cikkek) a fent említett kiadványból, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intéze84