Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)

Előadások - Suba János: Cseh és szlovák elképzelések „Szlovákia” déli határánál

HONVÉDŐ VÁROS ELŐADÁSOK Ezeket a határjavaslatokat már topográfiai térképeken ábrázolták, és nem úgy nagy vonalakban, mint az eddig ismertetett térképvázlatokon. A térkép az 1919. január 21-i memorandum határjavaslata. A memorandum alaptérképe: a Monarchia 1:200 000 méretarányú haditérképművének szelvényei. (6) A térképet terjedelme miatt nem tudjuk bemutatni. Térképre vittük a dunai hídfő körüli kért területet az igényelt határvonallal, és közöljük a határvonal leírását. (7) Szlovákia határa az 1919. január 21-i memorandum szerint a Dunánál Petronellnél kezdődik, és egyenesen délre a Lajta irányába tart. Petronell és Hollern települések Szlovákiáé. Lajta irányába a határvonal eléri Alsó-Ausztria és Magyarország határát, majd délnyugati irányban Brück an der Lajtháig folytatódik. Nyugaton a határ Brucknál kezdődik, és déli irányba tart ahol Altenberget éri el. Ettől a ponttól a Fertő tó irányába halad, Jois (Nyulas) falu még Szlovákiáé. A határ innen a Fertő-tó partján majd a 113. magaslati ponttól Siebenmodelhügel ponton át keletnek tart. Haltbrummon (Féltornyon) keresztül Zanneg (Szolnok) faluig. Innen északkeletre fordul Schwarzwaldig (Feketeerdő), majd Kisbodaktól keletre éri el a Duna főágát. (17. sz. térkép.) így a baloldali parton lévő községek természetesen Szlovákiáé. Aranyostól a határvonal délnek fordul. Ennek következtében Puszta Újszálas- Puszta, Új-Szőny a szlovákoké. így Komárommal szemben egy hídfő jönne létre a csehszlovák elképzelések szerint. Ószőnytől keletre a határvonal megint a Dunapart. Dunakanyarnál a Szent András (Szentendrei) sziget északnyugati partja a Kisoroszi községgel Szlovákiához tartozna. Duna-Tisza között a határvonal Nagyszál 652 magaslat alatt fut, ez a domb még Szlovákiáé maradna. Nagyszáltól délkeleti irányba Püspökhatvan felé fut. Ezáltal Keszeg, Penc, és Püspökhatvan, valamint Cenkovsky 361. a szlovákoké. Püspökhatvantól a határ északkeleti irányba halad Csipke 366,. Fekete 466, Tepke 567, Kerek 570 pontokon keresztül. Ez után délkelet irányban : Farkaslyuk 463.,Kövecs, Nyikom 766, Hidegkút 727, Tóthegyes 812, Grosszibánya, Farkastő 697, és Kékkő 796-os pontokon halad. Kékkőtói a vonal északkeleti irányba fordul: Hartapatak tető 658, Markát 606, Dobra 311, Hágó 360, Kecskebérc 342, Kőfelő 372, Battyaberkifő 355, Fertőtető 382-es pontokon halad. Északon eléri Heves vármegye határát, és azt követi. Cserjén 403 már Szlovákoké. Innen a határ délkeleti irányba folytatódik: Daracskó, Nyekesvölgytető 399, Agazatbérc 688, és délen a kopasz hegy 918-s pontig. Kopasz hegytől elfordul a vonal: Tarkó, Bányahegy 814, Terbes 772, Kiskörös 824, Teknős 763, Kőlyukoldal 484 irányába. Ezután a határ iránya a Pereczes alagúttal szemben Cerna Нога 390 és Bogdany Alya 284, egészen a popapusztai útkereszteződésig. Innen a 129,-s magaslati ponttól tart Sajóbesenyőig, ahol átlépi a Sajó folyót. Sajó folyó átlépése után keletre Sajóvámosi 118 alagútig fut a határvonal. Innen déli irányba fordul a Sajó folyóig. Zsolca község már Szlovákiáé. Ezután a határvonal északkeletnek tart Ongáig, ez a település Csehszlovákiáé. Ongától délkeletre a Süvüllő dombtól északra fordul a Masszi dombig. Ezt követően a határ Zemplén megye határán fut tovább a Hernád folyó mellett Gibártig. Ezután eltávolodik a Hernád folyótól, és egyenesen keletre tart Szokolya 616-os magaslatig, majd északkeletre Sinkatető 478-ig. Innen Szava 478-ig, majd délkeletre fordulva a Bodrogig fut. 58