Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)

Előadások - Suba János: Cseh és szlovák elképzelések „Szlovákia” déli határánál

HONVÉDŐ VÁROS ELŐADÁSOK CSEH ÉS SZLOVÁK ELKÉPZELÉSEK SZLOVÁKIA DÉLI HATÁRÁRÓL SUBA JÁNOS Bemutatjuk a korabeli emigráns cseh és szlovák politikusok és szakértőik által kidolgozott elképzeléseiket az új állam Csehszlovákia határáról. Ezek az elképzelések térképi formát is öltöttek, hiszen bekellett mutatni a leendő állam elhelyezkedését, területeit, szomszédait, és határait azaz a földrajzi fekvését az újjárendeződő Közép-európai térségben. Ebben az újjárendezési folyamatban, amely nagyon képlékeny volt, hiszen a pillanatnyi erőviszonyok és a rövidtávú, rövidlátó politikai érdekek határozták meg. A nemzetiségi politikusok elképzeléseinek, vagy azok hiányának meghatározó szerepük volt a térség jövőjének alakításában. Előadásunkban ezeknek az elképzeléseknek a térképeit, térképvázlatait mutatjuk be, és elemezzük elsősorban az általuk követelt területekre, azok határaira vonatkozóan. Hiszen egy ország határa egyben egy más ország határa is. Az Antant hatalmak két kulcsfontosságú tényező hatására a Habsburg Monarchia szétzúzása mellett döntöttek. Az első politikai természetű volt, alapját az a felfogás képezte, hogy Ausztria-Magyarország teljes függőségi helyzetben van, mert Németország uralkodik felette. Ezt támasztotta alá, hogy IV. Károly különbéke ajánlata után a Monarchia újabb 12 évre szóló szövetségi szerződést kötött Németországgal. Ez volt a Habsburg ellenes emigráció kevésbé bizonyított érvelése a nyugati országokban. Másodiként ott volt a nehéz katonai helyzet, amelybe 1918 tavaszán került Franciaország és Nagy-Britannia. Miután az antant vezetői elhatározták a Monarchia szétdarabolását, ennek a térségnek a jövőjét a Habsburg ellenes emigráns politikusok kezeire bízták. Az Ő terveiknek vagy éppen azok hiányának- sorsdöntő szerepük volt Közép-és Kelet-Európa jövőjének alakításában. (1) Az Európai nemzetiségi törekvéseket az 1. sz. térkép szemlélteti, amely a Morning Post. 1919. január 20. számában jelent meg. Ebből is kiderül, hogy a Monarchia területi integritása megpecsételődött. Az antant hatalmak a háború alatt annyiszor és annyira meggyőzően hangoztatták azt, hogy a népeik önrendelkezési jogának a megteremtéséért és e jog gyakorlása révén a szabad nemzetállamok létesítésének lehetőségéért harcolnak, hogy szándékuk ősszintességében a háború végen már a központi hatalmak közvéleménye sem kételkedett. A Szlovákok területi követeléseinek kartográfiai ábrázolásáról a világháború előtt csak néprajzi térképekről van tudomásunk. A következő 2. sz. térkép Lubor Niederle - Prágai egyetemi tanár - La Race Slave... című munkájának végén található. A térkép Európa szlávjainak „területi kitérjeszkedését" mutatja be. 54