Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)

Előadások - Négyesi Lajos: A Karancs-tető ostroma 1919. májusában

HONVÉDŐ VÁROS ELŐADÁSOK Kétséges volt, hogy 83 év elmúltával megtaláljuk-e még az egykori harcok nyomait. A hegy csúcsán 50x30 méteres „fennsík" húzódik, ezen áll az acél-szerkezetű kilátó. Ettől délre távközlési antenna árboca magasodik. A területen található nyomok arra utalnak, hogy a kilátó felépítése során jelentős földmunkákat végeztek a platón, ezzel az itt található nyomok megsemmisültek. Szomorúan vettük tudomásul, mivel a két támadás során az osztag zöme ebből az irányból rohamozott. A kilátótól 25 méterre északnyugatra kb. 50 méter széles, 4-5 méter magas kúp emelkedik. Ennek oldalában ma is jól látszik a 15x20 méteres cseh védőállás. Az állásból északnyugati irányba nem volt kilövési lehetőség mivel azt a kúp oldalába vágták bele, a kúp csúcsa pedig az említett irányban takart. A műszeres átvizsgálás során az állás nyugati és északnyugati oldalán nagy mennyiségű (kb. 100 db.) mannlicher hüvelyt találtunk, feltételezhetően eredeti helyzetben. A hüvelyek talpán szerepel a gyár jelzése, a gyártás éve és hónapja. Ez alapján 7 gyár termékét tudtuk elkülöníteni, valamint előkerült három db. mauser hüvely is. A hüvelyek pontos helyét felmérési vázlaton rögzítettük. Reménykeltőnek tűnt, hogy az azonos szériához tartozó hüvelyek többnyire körülhatárolható csoportokban kerültek elő. Az ezek közelében előkerült további azonos szériájú hüvelyek kirajzolhatják a fegyvert használó katona mozgását. A legfontosabb információ persze az lenne, ha el tudnánk különíteni a vöröskatonák és a csehek által használt hüvelyeket. Ez azonban nem könnyű, mivel mindkét fél a monarchiában rendszeresített fegyverzetet használt és nem zárható ki, hogy magyar katonák is használtak Prágában gyártott lőszert és viszont, csehek is Weiss-Manfréd töltényeket. A mannlicher töltényeket 5 darabos acél töltőkeretben szállították, 2-2 darabot csomagolva egy karton dobozba. A töltőkeretet a zár hátrahúzása után felülről helyezték a tárba, melyben egy erős rugó nyomta felfelé a lőszereket a zárhomlok elé. Az 5. lőszer betöltésekor a kiürült töltőkeret kiesik. Míg a töltőkeretben töltény van, addig a fegyver csak úgy tölthető újra, ha a töltőkeretet tölténnyel együtt a harcos egy retesz feloldásával kiejti. Ennek ott van jelentősége, hogy a fegyver egyesével „zsebből" nem tölthető. A fentiekből következően ideális esetben 5 azonos szériából származó hüvely és egy töltőkeret jelez egy sorozatot. Töltőkeret sajnos nem került elő. A fegyverszakértői vizsgálat azt jelzi, hogy egyes lőszereket többször is betöltötték, tehát nem sok remény van az „ideális" esetre. Az is feltételezhető, hogy a vöröskatonák a zsákmányolt cseh lőszereket is használták és viszont. A kiürült töltőkereteket összeszedhették és a géppuskákhoz ömlesztve szállított lőszerrel újratöltötték. A hüvelyek legalább két magyar köteléktől és nem tudni hány cseh alegységtől származhatnak. Ennek ott van jelentősége, hogy az alegységek más-más helyről kapták az ellátmányt. A terület átvizsgálása után engedélyt kértünk a Bükki Nemzeti Parktól az állás feltárására. Reményeink szerint a kilőtt hüvelyek száma és eloszlása alapján sikerül meghatározni a géppuskák tüzelőállását és a különböző szériákból előkerülő mennyiség alapján következtethetünk a csehek által használt típusokra. Május 11-12-én került sor az ásatásra, mely nagy csalódást hozott. Az állás teljesen üres volt. Feltételezem, hogy nem sokkal a harcok után a hüvelyeket összegyűjtötték. Azt hogy civilek (gyerekek) tevékenykedtek egy hüvelycsoport is jelzi. A hüvelyekben érintetlen a csappantyú, a hüvelyszájon látható nyomok arra utalnak, hogy a lövedékeket erőszakosan kiszerelték, a lőport kiöntötték. 45