Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)

Előadások - Szijj Jolán: Salgótarján, 1919

HONVÉDŐ VÁROS ELŐADÁSOK hegyi Gyula, Andrasko Ede, Ferencz Sándor, Papp Gyula, Miterbad (?) Pál Dubinyi Sándor, Itábu (?) Gusztáv, Pindroch József. A vita eldöntésében lényeges szerepe volt Hevesi Gyula népbiztosnak, aki elrendelte a bányákban, az üzemekben a munka beszüntetését és a munkások felfegyverzését. Emellett május 2-án kinevezte a munkászászlóalj politikai megbízottjává a kommunista Gólián Andrást, akinek döntő szerepe volt abban, hogy a zászlóalj fokozatosan harci bevetésre került. Ezt követően - amint a helyzetjelentések tanúsítják - a zászlóalj katonái részt vettek a Salgótarján megvédéséért vívott harcokban. A fentebb leírtak szoros összefüggésben vannak azzal a ténnyel, miszerint a Vörös Hadsereg újjászervezésének fontos eredménye volt - és ez is Stromfeld következetes politikájának köszönhető -, hogy a budapesti és vidéki gyári munkásezredeknek a harcoló munkásezredek utánpótlását kellett biztosítaniuk. Május 15-ig 9 munkásezred és 1 önálló munkászászlóalj alakult a Vörös Hadsereg kötelékében, többségük a Landler Jenő vezette III. hadtesthez tartozott. A Vörös Hadsereg átszervezését követően a létszámok a következőképpen alakultak: a harcoló hadsereg létszáma május 5-én 57.264 fő, május 10-én 72.070 fő - de ezekből a jelentésekből egy-egy alakulat adata hiányzott, így érthető, hogy a minden alakulat létszámát tartalmazó május 12-i összesítésben 101.258 fő szerepel, a május 13-i létszám már 107.005 fő, a május 14-i pedig 109.772 fő. Május közepéig, az újjászervezés befejezéséig a működő hadseregben három hadtest kötelékében nyolc hadosztály állt fel, mégpedig 115 zászlóalj 51.586 puskával, 84 géppuskás század 682 géppuskával, 8 lovasszázad 870 lovassal, 14 ágyúsüteg 63 ágyúval, 2 hegyiágyús üteg 5 hegyi ágyúval, 20 tarackos üteg 81 tarackkal, 3 nehézüteg 6 nehézlöveggel, 16 műszaki század, 8 repülőszázad 37 repülőgéppel. Eközben természetesen a politika „színpadán" is zajlottak az események. A Vix-jegyzék elutasítása és a Tanácsköztársaság kikiáltása után a győztes nagyhatalmak vezetői kezdettől egyetértettek abban, hogy Magyarországon vissza kell állítani a polgári rendet. Első lépésként - amerikai kezdeményezésre - szigorú blokádot vontak Magyarország körül. A további eszközök és módszerek tekintetében nem volt egyetértés az antant vezetői között. A franciák az azonnali fegyveres beavatkozás szükségessége mellett érveltek. Az amerikai és angol vezető körök kezdetben a békés megoldást szorgalmazták, ami persze a Tanácsköztársaság „békés úton" való megdöntését jelentette. A környező államok - Csehszlovákia, Románia, SHS Királyság - egyöntetűen területi követelésekkel léptek fel Magyarországgal szemben. E törekvésükben 1918 novembere óta támogatóra találtak az Európa további sorsát eldönteni szándékozó győztes nagyhatalmak vezetőiben. Fegyveres támadásuk Magyarország ellen bármikor bekövetkezhetett, március végén pedig már a robbanás állapotában volt a helyzet. De még nem kapták meg a „Négyek" engedélyét. Sőt: március 30-án Lloyd George javaslatára Smuts tábornok vezetésével egy vegyes összetételű küldöttséget küldtek Magyarországra a magyar kormánnyal való tárgyalásra és a magyarországi helyzet felmérésére. - Ez tulajdonképpen válasz volt arra a 27