Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)
Előadások - Liptai Ervin: Salgótarján 1919. évi védelmének történelmi jelentősége
HONVÉDŐ VÁROS ELŐADÁSOK A megszálló hatalmak a magyarországi változásokat követően fokozták katonai erőfeszítéseiket és összehangolt támadás előkészítésébe kezdtek. Április 16-án megindultak a román csapatok, majd 27-én a csehszlovákok is. A magyar hadsereg még nem készült fel. Az átszervezés, a mozgósítás még az elején tartott. Május elejére a románok elfoglalták az egész Tiszántúlt, a csehszlovákok Miskolcot és Egert, valamint Salgótarján felé közeledtek. Reálisan nézve az erőviszonyokat az önvédelmi harc folytatása nem ígért sikereket. A kétségbeejtő helyzetbe kényszerített népek, nemzetek azonban gyakran nem az erőviszonyok megfontolt mérlegelése alapján ragadnak fegyvert. Sokszor volt ez így nagy szabadságharcaink során és így volt 1919-ben is. Magyarország népe meg akarta védeni szülőföldjét. Tömegek jelentkeztek a vörös hadseregbe, a legveszélyeztetettebb helyeken rögtönzött alakulatok szerveződtek, hogy útját állják a támadóknak. A haza védelmére irányuló akarat példamutató és tanulságos megnyilvánulása volt Salgótarján védelme is. Salgótarján 1919-ben betöltött szerepének jelentőségét több tényező határozta meg. A városnak és környékének kiemelkedő fontossága volt az északi arcvonal katonai földrajzi viszonyai között. Az általában nehezen járható erdős-hegyes terepen a támadó csapatok déli irányú előnyomulásának a hegységek közötti folyóvölgyek biztosítottak kedvező feltételeket. A csehszlovák erők Salgótarjánon át, a Cserhát és a Mátra között, a Zagyva völgyében előretörve, könnyen kijuthattak volna az Alföldre, és elvághatták volna a magyar fővárost északkelet - Magyarországgal összekötő legfontosabb útvonalat. Nem kevéssé fontos volt Salgótarján helye a nagyobbik részében megszállt Magyarország gazdasági életében. Ebben a tekintetben különösen jelentős volt a vidék bányászata, hiszen a megszállások következtében az ország bányainak túlnyomó többsége hozzáférhetetlenné vált. A salgótarjáni körzet bányáinak elvesztése beláthatatlan következményekkel fenyegetett volna. Talán a hadászati és gazdasági tényezőknél is jelentősebb volt az az erkölcsi politikai hatás, amit a Salgótarjánban és környékén vívott küzdelmek az ország életére gyakoroltak. A világháború elvesztése, az 1918 végén majd 1919 elején elszenvedett sorozatos katonai kudarcok mélyen rányomták a bélyegüket a magyarság hangulatára. A tanácsköztársaság megalakulását követő felbuzdulást és reményeket az április végén bekövetkezett katasztrófa mélyen aláásta. Ebben a helyzetben május első felében kiemelkedően nagy szerepe volt annak, hogy Salgótarján és környékének dolgozói bizonyságot tettek hazafiságukról, a haza védelmére irányuló akaratukról és arról, hogy ezzel az akarattal, elhatározott szándékkal sikereket lehet elérni az ellenséggel szemben. A salgótarjáni honvédő harcokban elért siker - hosszú idő óta az első - vetette meg az alapját az 1919ben elért későbbi, bár átmeneti eredményt hozó, de a történelmi emlékezetben mégis megőrzésre méltó sikereknek. 15