A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Praznovszky Mihály: A demokrácia legendája – Mikszáth Amerika-képe

Szent Péter úgy gondolta, elég ha polgári okmányokat, azaz egy keresztlevelet és egy takarékkönyvet szerez s azzal eléri célját. Még a nevét is polgárosította Hajiig Péterre. Természetesen mindenhonnan kinézték. A Nemzeti Kaszinó arisztokratáinak nem felelt meg, a polgárok szerint inkább dolgozna az üzletben mintsem ilyen haszontalanságokon töri a fejét és a zsidók sem fogadták el, már a nevét is gyanúsnak találták. A Mennyországba visszamenő Szent Péter beismerte, hogy nem sikerült a demokráciát meghonosítani ebben az országban. Azonban annyira jól érezte magát, hogy szeretne visszamenni Magyarországra, de még kellene valami az érvényesüléséhez. Ugyan mi? - kérdezi az Úristen. Hát egy nemeslevél - válaszolja Szent Péter. így lett Szent Péterből Magyarországon gróf Szentpétery, Mikszáthból pedig egy újabb illúzióját veszített klasszikus. JEGYZETEK 1 Mikszáth Kálmán Az eltűnt paradicsom, Mikszáth Kálmán összes müvei (továbbiakban: MKÖM) 71., s. a. r. Rejtő István Bp. 1977. Akadémiai Kiadó, 69. 2 A kladovai menyecske, Mikszáth Kálmán művei (továbbiakban MKM) 13. Összeáll.: Véber Károly, Bp. 1969. Magyar helikon, 411. 3 A diplomata levele, MKM, 10. Bp. 1968. Magyar Helikon, 140-158. 4 Az új Eldorádó, MKM, 13. Bp. 656-663. 5 Az aranykisasszony (1877), MKÖM Bp. 1968. 32. s. a. r. Bisztray Gyula