A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Praznovszky Mihály: A demokrácia legendája – Mikszáth Amerika-képe

6 Kaliforniai rajz (1881) MKÖM, 31., Bp. 1966. S. a. r. Bisztray Gyula 7 Mikszáthot elsó' megjelenésétó'l kezdve szívesen hasonlították Bret Harte-hoz. Meseszövését, alakformálását vetették össze az amerikai novellistával, noha nem tudjuk, ismerte-e s ha igen, mennyire Mikszáth Bret Härtet. Szana Tamás ezt írta róla: „Elbeszélőnek épp úgy, mint Bret Harte, kivel szeretik összehasonlítani, csak szűkebb körben mozog, de ennek a kis körnek alakjai mind jó ismerősök előtte..." (Magyar Salon, 1884. 1. félév. 6570.) Bret Harte (1836-1902) műveit 1873-tól fordították magyarra tehát Mikszáth olvas- mányélményei között ott szerepelhetett. 8 A patrónus, A patrónus és egyéb hátrahagyott írások, Bp. 1923. Franklin. (Mikszáth Kálmán hátrahagyott munkái 2.) 9 A magyar demokraták (1886) Urambátyám, 1886.17. Anekdoták, 2.k, Bp. én. 10 Királyok és cigányok, MKM 13.k. 652-655. HP. York, MKM 13.k. 636-651, Egy valóságos P. Yorkot, egy Zakopcse nevű falut mutat be a Világ tudósítója (1910. ápr. 28. 26. sz.). A tót faluban a képviselőjelölt választási beszédet akar mondani, de azt kérték, angolul mondja el, mert a falu többsége csak angolul beszél már. Az újságíró megjegyzése: „Megélhetést nem ad a magyar föld, amely magyar kultúrát követel, de űzi embereit Amerikába. Amerika ad életet és az élettel adja a kultúrát is, mely aztán nem lesz sem tót, sem magyar, hanem szükségszerűleg amerikai és spanyol, mert így követelik a gazdasági viszonyok". 12 A kis szeplős, MKM 13.k. 255-267. 13 A demokraták, MKÖM, lO.k., Bp. 1957, S. a. r. Király István 14 A Noszty fiú esete Tóth Marival, MKÖM, 20-21.k. Bp. 1960. S. a. r. Rejtő István 15 A magyar demokrata!, MKÖM 10. 219. 16 A demokraták címereikkel, MKM 14.k. Bp. 1969. Magyar Helikon. Összeáll. Domokos Mátyás, 98-101. 17 Új Zrínyiász, MKÖM, lO.k. 107. 18 A Ferenc József-rend kiskeresztje, MKM. 13.k. 152-160. 19 Mikszáth regénytöredéke: Az amerikai menyecske, Mikszáth emlékkönyv, Bp. 1997. Mikszáth kiadó, 147-154. 20 Allan Pinkerton (1819-1884) Amerika leghíresebb detektívügynökségének a megteremtője. Glasgowban született, nagyapja rendőr volt. 1842-ben települt át Amerikába. Számtalan bűneset megoldásával lett híres. 21 Az amerikai menyecske, Töviskes látogatóban, Bp. 1912, Franklin, 273. 22 A korabeli sajtó kivétel nélkül beszámol a látogatásról, noha adataik nem mindig pontosan fedik egymást. Mi itt Mikszáth lapját, Az Újságot és az ellenzéki Világot használtuk. Ez utóbbiban olvasható pl. hogy a Mikszáth látogatást az elnök akkor vetette fel, amikor Zala György szobrász műtermében járt, s a Jókai portré mellől hiányolta Mikszéthét. (Világ, 1910,18. ápr. 19.) 23 Panagel (Cholnoky Viktor), Roosevelt, A Hét, 1910,16. ápr. 17. 24 Roosevelt, Vasárnapi Újság, 1910.17. ápr. 24. 357-358. 25 Az amerikai vendég, Az Újság, 1910. 91., ápr, 17. 26 Uo. 92., ápr. 19. 27 Uo. 93., ápr. 20. 28.Ш. 92., ápr. 19. 29 Látogatásom Rooseveltnél, Az Újság, 1910, 94., ápr. 21. Itt jegyezzük meg, hogy több, későbbi kötet kiadásában rosszul datálták az írás megjelenését, 1907-re tették. így pl. A patrónus és egyéb hátrahagyott írások, Bp. 1923, 48Ú55, vagy MKM, 15. Bp. 1970. Összeáll. Domokos Mátyás, 407Ú412 30 Világ, 1910, ápr/21. 20. 31 A demokrácia legendája, MKM, 12., Bp. 1969, Magyar Helikon, Összeáll. Véber Károly, 386 - 388 Mikszáth Kálmán - és korának színházi élete. 99