A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)
Praznovszky Mihály: A demokrácia legendája – Mikszáth Amerika-képe
a fogat, az elegáns ebédek, a beházasodás a nemességbe, a nemesség megszerzése stb. Mikszáth ezt máshol és többször is megírta, nem hagyta nyugodni a téma. Elég hivatkoznunk A Ferenc József-rend kiskeresztje című karcolatára 1897ből. ( Egy budapesti polgár a főszereplő, aki fennen hirdeti: „Én demokrata vagyok, a 19. század a demokráciáé, punktum". Ám súlyos beteg, gomblyuk betegsége van, mindenáron érdemjelet szeretne a királytól kapni. Mikszáth itt már valóságos lélektani rajzot készít hőséről: miként deformálja személyiségét a szüntelen vágyakozás a királyi kegy után, miként lép át minden addig hangoztatott demokrata elvén a pesti kispolgár, mint torzul el egyénisége a mintának tartott nemesi érték képző cím megszerzéséért. S az is mennyire jellemző az íróra, hogy ilyen sokrétű és hosszú példatár után - amelyeknek eredője mind valóságos helyzet volt - még 1910-ben is reménykedik az amerikai értékrend polgári és demokrácia nevelő erejében, hatásában. Nem adja fel, még mindig rendületlenül hisz abban, hogy a lehetséges fejlődés a polgári értékrend felé mozdul el, a polgári intézményrendszer működőképességének megteremtése az igazi államférfiúi feladat, amely rá, a felelős politikai szereplőre is nagy feladatokat ró. Ennek igazolására is hozhatunk két példát. Az egyik Mikszáth befejezetlen regénye, ,Дг amerikai menyecske", amelynek keletkezéstörténetéről másutt már írtunk. A régi ötletét felelevenítő téma az író meghatározása szerint „közjogi regénynek" készült. Elbeszélő eszközök segítségével kívánta bemutatni az Osztrák-Magyar Monarchia nemzeteinek bonyolult viszonyát, közjogának szinte áttekinthetetlen felépítését. Az ehhez kitalált szerelmi meseszál csak mellékes cselekmény sor volt. A regényből csak az első rész készült el, éppen az amelyik Amerikában játszódik. A korábbiak ismeretében nem tekinthetjük véletlennek, hogy a cselekményt Amerikából indítja. Amerikai hősei - s így olvasói - számára a monarchiabeli közjogi áttekinthetetlenség a kontraszt erejével erősíti fel egy társadalmi berendezkedés ellentmondásait, ál-igazságait, hamis értékrendjét. Ennek megfelelően a ránk maradt három fejezetben semmilyen politikai, jogi, társadalmi utalást nem találunk Amerika berendezkedésére. Az ellentéteket maguknak a szereplőknek kellett volna felismerniük, amint majd átérnek Európába. Ami „amerikaivá" teszi ezeket a fejezeteket, az részben az angol nevek használata és a híres Pinkerton detektív iroda szerepeltetése. Mikszáth egészen pontosan ismerte a nyomozóiroda alapítójának, Allan Pinkertonnak az adatait, bizonyára a korabeli sajtó segítette ebben, illetve még pályakezdő korában találkozhatott az iroda működésének jelesebb eseteivel. Megtaláljuk Mikszáthnak azt a megjegyzését is, amelyet már ismerünk az első hajóról, amely a demokrácia hazájában is lehetővé teszi a különbözőség kialakítását: „Nem kell felülni azoknak a nagy frázisoknak, melyek az Óceánon innen bámulatot keltenek: az emberek mindenütt egyformák abban, hogy nem 94
