A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Kovács Annal: „Magyar ruha a millenniumon” – A polgári viselet Mikszáthnál

Az Uj Zrínyiász Rózer-családj ának történetében a Mikszáth irodalom általában a meggazdagodott polgár sznobizmusának derűs szatíráját látja, a rangkórság, az úrhatnámság kifigurázásaként minősíti és értékeli. Mikszáth családi fényképe sokkal összetettebb és árnyaltabb, valóságosabb és igazabb. Rózerék magatartásában nem pusztán az úrhatnámságot kritizálja, de a polgár társadalmi asszimilációjának fejlődés- és jellemrajzát adja. Rózer úr tulajdonságaiban Mikszáth széleskörűen, kimerítően számbaveszi a polgár értékrendjét, szokásait, ideáljait. Történetük, felemelkedésük tipikus karriertörténet, amely azonban kizárólag a teljesítményre, a hozzáértő szorgos munkára, a szakértelemre épül fel. Rózer úr az üzleti életben praktikus és tevékeny, mindig pontosan tudta, hogy mikor kell eladni az örökölt patikát, majd visszavásárolni a nagyobb bevétel reményében a vendéglő mellé, mikor kell új üzletbe fogni, s parkettkocka gyárba fektetni, mikor és hol kell ingatlant vásárolni, s végül a maradék pénzt bankba tenni. A megszerzett anyagi jólét és kényelmes otthona biztonságában is őrzi tovább polgári erényeit, a magánszférában tehetős, de óvatos életvitelt folytat, takarékos és kényelem szerető. A polgári költekezés megmaradt igénytelennek - mondja Mikszáth. Evés-ivás, délután kalibrász parti, este egy kis sörözés-a József téri virágbokornál, húsvétkor új selyemruha Krisztinának, pünkösdkor kirándulás Svábhegyre. S e tekintetben nem sokat változtat a helyzeten a további meggazdagodás sem. A milliomosság nem nehéz mesterség: a Margitszigeten uzsonna, hol rántott csirkével laknak jól, az úr nehéz óraláncot visel és három pénztárcája van, nagy bankónak, kisbankónak és aprónak, az asszonyságot gyémánt függők ékesítik és fehér pincsi kutya, kék selyem pántlikával, máj betegségét Karlsbadba gyógyíttatják. Legegyértelműbben még talán lakáshelyzetük változása árulkodik gyarapodó jólétükről, felfelétörésükről. Egy Zöldfa utcai lakásból indulnak, majd a teljes házat megvásárolják, később telket vesznek a Nádor utcában, s rá csinos palota épül. A megfelelő lakás, divatos holmik mellé tulajdonképpen csak a cseléd, a lakáj hiányzik, hogy az úri élet teljes kelléktárával jelenjenek meg az úri közéletben, társaséletben. Mikszáth sokatmondó írói leleménye, hogy erre hogyan döbbenti rá, hogyan ébreszti rá és hogyan segíti hozzá hőseit. A divatos karlsbadi nyaralások egyikén elveszett Rózerné asszony csomagja, átváltozott férfi limlommá. A kofferben egy ruhatisztító és két suvikszoló kefe, két pár kopott cipő, néhány harisnya és egy újdonsült urasági inasruha, ötágú koronás ezüst gombokkal, mellényestül, nadrágostul, valami nagy úr strimfli inasáé lehetett. „Ha már megvan ez a szép inas ancúg, miért ne fogadnánk bele egy fickót, amelyikre éppen ráillik?" A jelmez immár megvolt a kellő szerephez, s találtak is bele hamarosan megfelelő szereplőt, „egy dzsentri klubból elcsapott akadt is a ruhába", Georg azaz Szabó Gyurka néven. Rózerék számára itt, a ruha megjelenésével kezdődik el a kálváriajárás, melynek célja, hogy befogadtassanak az előkelő társaságba. Hogy jelen legyenek, hogy lássák őket hintót vásároltak, kikocsiztak, dinereket adtak, 81