A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Horváth István: Polgártípus, polgármentalitás Nógrádban a XIX. század végén

kapcsoló Pantocsek Leo Valentin (1856) ösztönző hatása elevenen ható élményt jelentett a Rakottyai családban, éppenugy, mint az ipartörténeti munkáiban is a liberális kapitalista eszmeiséget valló Sztudinka Ferenc (1856-1931) tevékenysége. Sztudinka a Rakottyai-féle Losonci Magyar Bádog és Vasedény Zománcozó gyár főtisztviselőjeként, a vállalkozás keleti - orosz, lengyel piacának bővítésében aktívan részt vett. A figyelem és a megőrzés fontosságának elve azonban kitágult: megmutatkozott az ipari munkások iránti szociális érzékenységben, az új helyzetbe került munkás mindennapjainak segítésében is. Ez jellemezte a losonci orvos Herz Sándort, aki mindezeken túl a szocialista gondolkodás terjesztésére is vállalkozott. Kitágult az újfajta figyelem térben is. A vállalkozó tőkés típusaként jelent meg a salgótarjáni iparvidéken id.Chorin Ferenc (1842-1925) a bányavállalatnál. Személyisége, szabadelvű felfogása világfelfogása, tehetsége volt a legnagyobb tőkéje. Felfogása szerint „az ország gazdasági felemelkedése a nagyarányú ipari fejlődés függvénye." Markáns tevékenysége következtében 1891től már a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnökeként dolgozhatott. Nézetrendszere új elemmel bővült: a modern hitelszervezet létesítésének és működésének szükségességét vallotta. Id. Chorin az új polgártípus: a vállalkozó, nagypolgári, a világra kitekintő értelmiségi jegyeivel felruházott személyiségként oldotta meg a rá váró feladatokat. A körülötte tevékenykedő és a századfordulóra kiteljesedő salgótarjáni nagyüzemek legjobb vezetőit is ez a magatartás jellemezte. A haszon megtermelésének elsődlegességén túl enyhíteni próbáltak a munka által kiváltott fizikai kínokon, a megélhetés nehézségein. így vált közismertté, népszerűvé, Gerber Frigyes /1856-1897/ Gerő Nándor /1862-1918/ Róth Flóris /1865-1955/ már életében is.

(26) A Margócsy-család Losoncon A XX. század fordulójára, a tűz pusztításától újjáépült Losoncon kivirultak azok a gazdasági, társadalmi, politikai intézmények, amelyekből a város és lakossága újra megtanulta önmagát. Működtek azok a társasági helyek kávéházak, kaszinók - ahol fontos hírek cserélődtek, vélemények megfogalmazhatók voltak. A megjelenő újságok szélesebb körben is nyilvánosságra hozták az érdeklődésre számottartó eseményeket. Újra meghatározó szereppel működtek az egyházak is. A városban az általános figyelem nem lankadt az itt élő és fontos szereppel bíró családok iránt. Ok voltak azok, akiknek férfi tagjaira odafigyelt a város vezetése-, ha nem soraikból került ki. Fiaik és lányaik mértéktartó öltözködése, viselkedése mintául szolgált másoknak. A Gyürky, a Básthy, a Gellén, a Vatay, a Zmeskál család kocsijain templomba érkező utasok a köz érdeklődését váltották ki. Ok őrizték a régit, a hagyományt, de sokban és alapjaiban simultak már az újhoz a városi szokásokhoz. Hasonló tekintélyt vívtak ki azok a mesteremberek akik két kézi munkájuk termékének minőségére alapozták a maguk életét. A Dobay, a Miskolcy, a Nyerges, a Dézsi, a 19