Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)

Komlovszki Tibor: Rimay költészete és Ecsedi Báthory István

Báthory és Rimay későbbi közvetlen kapcsolatáról nem tudtunk, irodalomtörténeti kézikönyvünk szerint Rimayt ,,A Bocskay-felkelés kitörése családi birtokán, Nógrád megyében találta." 16 A megoldást Bocatius János adja meg, aki fogságának történetéről szóló beszámolójá­ban megemlékezik a Bocskai szolgálatában töltött időszak fontosabb eseményeiről. Rimay ekkor, 1605 tavaszától Bocskai bizalmas embere. Bocatius többek között leírja egyik, a korponai országgyűléstől 1605 novemberében kapott feladatát, amelyet másokkal együtt kellett megírnia. A közös munkában vett részt — idé­zem Bocatiust Csonka Ferenc fordításában —: „.„ azután a nemes, képzett és szerény Rimay János, Bocskai komornyikja, korábban az országbíró titkára, a tekintetes és nagyságos Báthory István úré, aki abban az évben távozott az élők sorából ..." 17 Bocatius utalásából nyilvánvaló, hogy Rimay mielőtt Bocskainál vállalt bizalmas tiszt­séget, Báthory István országbíró titkáraként tevékenykedett. Bocatius soraiból így arra követ­keztethetünk, hogy Rimay az ecsedi udvarból csatlakozhatott Bocskaihoz. Az nem derül ki, hogy mennyi időt töltött Báthory titkáraként. Rimay mindenesetre nem csupán 1587-ben, tizenhét éves korában szolgált Báthorynál, de később, az 1605 előtti években is. Bocatius nyil­vánvalóan nem az ifjú Rimay 1587-beli szolgálatára utal 1605 novemberéről szólva, hanem a közelmúltra, az 1605 előtti időszakra. Rimay tehát ismerhette a meditációknak egy, nemcsak a végleges szövegváltozathoz közelálló fogalmazványát, de a végső szöveget is. Ferenczi Zoltán Rimay-könyve nyomán úgy tudtuk, hogy Rimay a szerencsi ország­gyűlés alkalmával, 1605 áprilisában csatlakozott Bocskaihoz. Bocatius módosítja Rimay csatla­kozásának ezt az időpontját: „Amikor 1604 végén Bocskai győztesen bevonult Kassára ..., és amikor az országgyűlésen [a novemberi rész-gyűlésről van szó] mind a szabad királyi városok, mind a magyarországi (elsősorban a felső-magyarországi) főrendek és megyei követek szavazata­it megszerezte, más egyebek közt elhatározták azt is, hogy innen követet vagy legalább levelet fognak küldeni a Római (inkább mondanám: Német) Birodalom fejedelmeihez, hogy ennek a váratlan és hirtelen felkelésnek az okait megmagyarázzák. S miként némely másoknak, úgy nekünk is: Rimay Jánosnak és az eperjesi Melczer Jánosnak — mivelhogy velem voltak, s mind­kettő átlagon felüli műveltséggel rendelkező nemesember volt — azt a feladatot adták, hogy a leveleket írjuk meg. S mivel ehhez a nagy jelentőségű munkához néhány napra volt szükségünk, néhányunkat felmentettek a gyűlésen való részvétel alól, hogy otthon fogalmazzuk meg a le­veleket." 18 Végül e levelekkel nem történt semmi a hadiesemények következtében; egy évvel ké­sőbb a korponai országgyűlés azért tűzte napirendre ismét a külföld tájékoztatását. Számunkra most az az érdekes, hogy Rimay már a kassai rész-gyűlés idején, nem sokkal a felkelés kirobba­nása után, 1604 novemberében Bocskai mellett volt, a fejedelem „belső komornyikja, majd ... tanácsos, kincstartó és belső „titoknok" lett" hamarosan. 19 Korábban pedig Ecsedi Báthory titkáraként tevékenykedett. E kis életrajzi kitérő után visszatérve Báthoryhoz, hangsúlyozni kívánom, hogy dolgo­zatomban nem tudom az egész Ecsedi Báthory-jelenség értelmezését érinteni, de szeretném jelez­ni, hogy a későreneszánsz-manierista fohászkodás, ima, meditáció e különlegesen egyéni, kissé bizarr, nem mindennapi szorongást, lelki válságot kifejező gyűjteménye minden zaklatottsága, darabossága ellenére következetes retorikai szervezettségről tanúskodik, kivált az önszemléletét kifejező kép-, hasonlat-rendszer meghatározott képzetkörből merítő világában. Jelezni szeretném azt is, hogy a magyar manierista irodalom e talán legmarkánsabb prózai műve bár kéziratban maradt fenn, s csak napjainkban jelent meg a teljes szöveg első ízben nyomtatásban, nem maradt hatástalanul a korabeli irodalomban. A meditációk közvetlen hatá­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom