Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás
látja egyéb nálamnál". Kendi Anna históriája pedig, akit férje. Török János —holott három gyermekük is volt — egy elcsípett szerelmes levélért kivégeztet, 16 kellően indokolja a szerelmes levelek — szerelmes versek (a két fogalom e korban nemegyszer egybeesett 17 ) íróinak és címzettjeinek óvatoskodását. Mégis maradt néhány nyom, néhány közvetett adat, amely arra vall, hogy már Balassi előtt is ismert volt Magyarországon a trubadúrlíra, az udvarló vers, a nőkultusz jegyében fogant költészet. 18 Az első magyar nyelvű vers, mint köztudott, az Ómagyar Mária Siralom. Még valamikor a XIII. században keletkezett, igaz, csak 1300 körül írták le. Kiemelkedően szép alkotás: a XVI — XVII. századi magyar irodalomban, amikoris a magyar vallásos vers tömegtermelésének időszaka elkövetkezik, nemigen találunk hozzá hasonlítható líraiságú költeményt. Nem így a XV—XVI. századi kódexirodalomban: holott csak igen kevés vers maradt ránk, ezek, vagy legalábbis részleteik, az Ómagyar Mária Siralom esztétikai szintjén mérhető művek; a misztikus, a liturgikus költészet letisztult, kifinomult, évszázadok alatt egy sajátos nyelvezetet, frazeológiatárat kialakított alkotásai, a magyar szakirodalomba Tarnai Andor bevezette terminológiával: a másodlagos írásbeliség 19 termékei. A XV. század második, a XVI. század első felében lejegyzett paraliturgikus irodalom a misztikus istenszerelem képeit, Mária csodálatos szépségének a leírását, a Krisztushoz — minden apácák istenfiú-vőlegényéhez, az égi jegyeshez — tett szerelmes szavakat ajándékozta a magyar költészetnek. A maguk vallásos kontextusából kiragadva ezek á szövegek világi szerelmes versként is olvashatók: 20 „...szerelmedet neköm adjad,//És szívemet hozzád várjad,//Hogy tégedet kívánjalak", vagy: „Én szeretőm hozzám hajolj,//Megvígasztalj és neköm szólj,//Az te édes száddal", vagy: „Én szívemnek szeretője,//Ne legyek nálad el/feledve/n", vagy: „Nyílék szíved, mint szép rózsa,//Ki illatját távul adja,//Én lelkemmel eggyé legyen,//Hogy én szívem megszépüljen." (Valamennyi példám a Czeh- és a Török-kódexben közel azonos szöveggel meglévő, ún. Szent Bernát imádságából 21 ) Szöveghamisítás ez a javából: a Krisztushoz szóló sorokat holmi világi férfiúra érteni, a mélyen vallásos szöveget szerelmes versként olvasni. Csakhogy ezt a szentségtörést Európa nyugati felén bizonyíthatóan sokan elkövették; az európai szerelmi költészet egyik típusa a késő antik hagyományokat folytató liturgikus-paraliturgikus költészetet profanizálta. 22 Nemigen tételezhető fel, hogy csak nálunk lett volna másképp, csak a magyar szerelmes népe ne használta volna fel a középkori vallásos költészet készen kínált frazeológiatárát. Franciaországban és Németországban még a szerelmi levelezés is a keresztény irodalom kontextusának a transzformációja, ezek a ritmikus-rímes, szabadvers-szerű, latin nyelvű írások nemegyszer az egyházatyák írásainak sajátos parafrázisai. 23 A teológus — pl. Szent Bernát (XII. sz.) — pontosan ugyanazt a nyelvet használja, mint a szerelmes verseket író költő, Guido Guinizelli (XIII. sz.). A legmélyebben vallásos nyelv és az udvari szerelem nyelve nem, vagy alig különbözött egymástól. 24 Egyetlen jellemző példát kiragadva: a cisztercita Gérard de Liège (XIII. sz. közepe) két kis munkát írt a szeretetről. Az egyik: Septem remedia contra amorem illicitum. A tiltott szerelem ebben az amor mulieris (az asszonyok szeretete), amelyet Gérard vi/itasnak (hitványságnak) és más hasonlónak nevez. Másik műve a Quinque incitamenta ad Deum amandum ardenter. Ez, miközben kifogástalanul kegyes és ortodox, kizárólag a profán költészet nyelvén íródott. Gérard meg is indokolja eljárását: szerinte a szerelmi költészet létrehozója Augustinus és a többi egyházatya, lényegében a patrisztikus hagyomány. Eredetileg ez nem profán, hanem istenes költészet volt, csak napjainkra egyesek ezt a nyelvet parodizálták, s így jött létre a szerelmi költészet. Ezért ő - folytatja Gérard - most ezt a profánná vált költészetet eredeti feladatának megfelelően használja fel; ennek során például a szerelem öt fokozatának Ovidiustól eredő ötletéhez is misztikus, vallásos interpretációt ad. 25 4
