Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)

Kovács Sándor Iván: Rimay Velencében avagy egy rímtoposz diadalmenete – és bukása(?)

Jegyzetek *Épp negyedszázada tanítom a régi magyar irodalmat. 1960-tól a szegedi, 1971-től a budapesti egyetemen sok hallgatóm volt — hacsak tehettem, előadtam nekik vagy megvitattam velük a Rimay-költészetből most levont tanulságokat, a Velence-rímtoposz történetét. Elnézésüket kérem, ha ráismernek több mint húsz éve elkezdett előadásaimra, ha nem lelnek sok újat végre írásba tett szövegemben. Ha én Rimayról ritkán írhattam is, örömömre szolgál, hogy értekeztek róla olyan kitűnő egykori hallgatóim, tanítványaim, mint a fiatalon elhunyt nagy tehetségű Merényi Varga László (Rimay János: Kiben kesereg ... = A régi magyar vers, szerk. Komlovszki Tibor, Bp., 1979, 181-200.) vagy Ács Pál (Rimay mint Bolygó János, ItK, LXXXII, 1978, 529—539), továbbá Imre Mihály (Egy rímtoposz históriája: nép—szép—kép—ép ... tép, ItK, LXXXVIII, 1984, 399-426). Nem egyetemi nyilvánosság elé Szolnokon, 1970. december 7-én álltam Rimay-rímtoposzok vizsgálatával (A magyar költészet századai с sorozat barokk estjének előadójaként), s ez azért volt emlékezetes alkalom, mert amit Jékelyről mondtam, hallotta Jancsó Adrienne, a költő előadóművész felesége. 1 Keserű Bálint, Adalékok Rimay és a Báthoryak kapcsolatához, Acta Univ. Szeg. Sect. Litt., (I), 1957-58, 44-49. Az itt említett Ecsedi Báthory-levél szövegét Jenéi Ferenc közölte: Vázlat Rimay János ifjúi éveiről, ItK (LXXV), 1971, 313. 2 Innen ír levelet Zay Lőrinchez. Kiad. Benda Kálmán, Adalékok Rimay János életéhez és levelezéséhez, ItK (LXXV), 1971,617. 3 Vö. Jenéi F., I. т., 310-311, Benda К., I. т., i. h. 4 Eckhardt Sándor szerint — aki a beckói levelet még nem ismerte — Rimayék „talán Alsósztregováról vagy a nyitrai Krasznáról menekültek a török elől a Zrínyiek erős védőszárnya alá". Lásd Rimay János Összes művei, kiad. ua., Bp., 1955, 222. (A továbbiakban: Eckhardt Rimay-kiad. 1955). Itt olvasható a Vidócon kelt levél szövege is. 5 Uo. i. h. 6 A magyar könyvkultúra múltjából. Iványi Béla cikkei és anyaggyűjtése, kiad. Herner Já-^ nos és Monok István, Szeged, 1983, 553-544. (Adattár, XI.) 7 Eckhardt Rimay-kiad. 1955, 231-233. 8 A napló másolatát még az 1960-as években fedezte fel Komlovszki Tibor Bicsén. Kulcsár Péter fordításában megjelenik a Monok Istvánnal együtt szerkesztett Régi magyar utazási irodalom című antológiában (Magyar Remekírók, Szépirodalmi Könyvkiadó). 9 A Thurzó-kincstár jegyzékét Radvánszky Béla adta ki: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században, II. köt., 1879, 155-196. A gondolás pohár és a kárpitok: 175, 183,191. 10 Uo. 175. 55