Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)

A Szerkesztő bevezetője A Nógrád Megyei Múzeumok 1983-ban indult Discussiones Neogradienses sorozatának legújabb, immáron 5. kötetét adjuk közre. E kötet elé azért kívánkozik néhány rövid bevezető gondolat, mert bár jellegét tekintve szerves része a sorozatnak — hisz egyik újabb konferenciánk anyagát jelentetjük meg —, de tan talmában más mint az előzőek. Az eddigi nógrádi (szécsényi, salgótarjáni és sziráki) történeti konferenciák a bányászat« történeti kutatás, a köznemesség társadalmi szerepé.t vizsgáló-feltáró tudományos kutatómunkák eredményeit összegezték. A Salgótarjánban 1986. november 14—15-én megrendezett konferencia a megyei irodalomtörténet egy adott időszakának kérdéseit, és az irodalmi ismeretközlés lehetőségeit vitatta meg. Balassi Bálint életművétől Rimay János szerepén, a Madách Gáspár jelenségen és Kármán József Fannijának elemzésén át Teleki László Kegyencének színháztörténeti jelentőségéig tartó irodalomtörténeti folyamatra terjedt ki a vizsgálat. A festői szépségű, történelmi ihletésű természeti környezetben, a salgói és somoskői várak közelségében természetesen Balassi hagyomány és újítás összefüggésében és hatásában elemzett költészete állt a tudományos tanácskozás középpontjában. Kékkői és gyarmati Balassi Bálint címerét választotta emblémájául a konferencia első napján ünnepélyes keretek között megalakult Magyar Irodalomtörténeti Társaság első megyei Tagozata, a Nógrádi. Balassi Bálint érzékien szép gondolataival ajánljuk a Nógrádi Tagozat ezen első kiadványát — a soronkövetkezők reményével és ígéretével — tisztelt Olvasóink szíves figyelmébe: Azért, életemnek kinyílt szép virága. Legyen már csak neked egyedül ajánlva Az hív szolgálatomnak teljes mivolta. Viseld egészséggel ez kis ajándékot, Ne nézd ez kis dolgot, de nézd te szolgádot, Ki te szerelmedért mindent hátrahagyott.