Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás
elődzötték, ebben se maradnának el az ide va/óktu/. Sőt indulnának eíutánnak; úgy én részemre penig ezt sem bánom, ha azt is, mint az versszerzést, elveszik tőlem. Meg is lehet penig az olly elméjő friss ifjaktul, kiknek nemcsak az bölcs tudomány, hanem az Kegyelmetek szépsége is serkengeti újabb, újabb dolgokra és szerelmes találmányokra e/méjeket; nekem ennyi sok kölemb-kölembféle károkat vallott szegénlegénnek igaz elég csak elkezdeni is, azmint egyébnek oztán fogyatkozás nélkül véghez vinni és megékesíteni" 53 Igen információgazdag ez a néhány sor. Először is megtudhatjuk belőle, hogy 1588/89 tájt már Erdélyben is, Magyarországon is ,,közdologgá" lett a versszerzés, a kontextusból következően: a szerelmes versek szerzése. Csakhogy biztosan ez idő előttről — egyetlen, teljes szövegében fentmaradt szerelmes (udvarló) verset sem ismerünk, Balassién kívül. Ez legalábbis figye- t lemre méltó ellentmondás, amelyet megítélésünk szerint a korábban mondottak magyaráznak. Másodszor: Balassi láthatólag kétféle költészetről tud, az egyiket értéktelennek, egyfajta költészeti norma szerint hiányosnak tartja, ha jól értelmezzük a rímek kikalapálására tett | utalását, egyszerű iparosmunkának. Ezzel szemben a másik típusú költészethez Balassi szerint bölcs tudomány szükségeltetik, továbbá újabb, újabb dolgok és szerelmes találmányok vannak benne. Harmadszor önmagáról mint kezdeményezőről beszél, a (szerelmi) komédia műfaj magyar meghonosítójáról, — igazában semmi okunk kételkedni. Sőt, mint írja, az erdélyi ifjak a versszerzést, a szerelmes találmány jellegű költészetet is tőle tanulták. Azonban, nem mindenhol és nem minden típusú költészet esetében tartja újítónak magát: az erdélyi ifjak vették el tőle a versszerzést (nem nyilatkozik a magyarországiakról), továbbá a szerelmi verstermés mind ott benn és mind itt kinn divatozó tömegtermelésétől épphogy elhatárolja magát; hangsúlyozza: az őt követők versei fogyatkozás nélküliek, megékesítettek. Mi lehet a különbség a kétféle költészet, a közdologgá lett és a Balassi művelte között? Az e kérdésre adott felelet egyben Balassi újítói, kezdeményezői mibenlétére is válasz. Induljunk ki a szerelmes találmány kifejezésből, amelyet bízvást azonosíthatunk a Balassi verseskötetében is előforduló versszerző találmány terminussal. Maga Balassi ez utóbbit inventio poeticaként fordítja latinra, az inventio a kortársak nyelvében is következetesen a találmány megfelelője. 54 Az inventio a klasszikus ókori retorikák szakszava, az ókori poétikák nem, csak a retorikák ismerik. Cicerónak a De inventione című művében, továbbá a vitatott szerzőjű Ad Herenniumban az inventio a szónoklat öt fő elemének az egyike, az új és meggyőző érvekre való rátalálás művészete. A középkorban az inventióX (inventio: fikció jelentésben, ahogy a szót Balassi használja) nem hozták kapcsolatba a költészettel. Például Geoffrey de Vinseuf munkájában, aPoetria nová-ban a költészet azonossá vált a frázisoknak az invenciójával, s így a terminus lényegében a grammatika tárgya lett inkább, semmint a poétikáé. 55 Boccaccio az első, aki az inventiót visszahelyezi ókori jogaiba úgy, hogy ugyanakkor. poétikai kategóriát csinál belőle, és pontosan megfogalmazza a poétikai és a retorikai inventio közötti különbséget. 56 Azok a korahumanista költészeti elvek, amelyek szükségessé tették az inventiónak a poétikába való bevezetését, Boccacciónak a Genealogie Deorum gentilium libri című művében, közelebbről a 14. könyv 7. fejezetében olvashatók. 5 ' Mivel Boccaccio előtt a poétikában nem fordult elő (inventio: fikció jelentésben) e kategória, de Boccaccio után, főleg az olasz poétikákban persze, közhasználatú terminussá válik, f méghozzá pontosan abban az értelemben, ahogy Balassi is használja (költői inventio: .fátyolba burkolt' költői kitalálás), egészen biztosak lehetünk abban, hogy Balassi ismert — és költészetében kamatoztatott — egy boccacciói poétikát. f
