Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)

Salamon István: Irodalmi ismeretközlés a Magyar Rádióban (1925–45)

1930-ra a műsorstruktúra átalakul, elsősorban a klebelsbergi népművelési koncepció, a kultúrfölény válik központi kérdéssé. A Magyar Rádió első öt esztendejében állandósul a műsorszerkezet, a kezdeti időszakban kialakult műsorok, műsortípusok megmaradnak, pl. a Mit üzem a rádió?, Asszonyok tanácsadója, stúdióbeli közvetítések (népszínművek, drámák, szalonvígjátékok), irodalmi összeállítások stb.; a műsoridő megnő. Emellett új műsortípusok jelennek meg: a nyelvoktatás, a Tarka est-összeállítás; s megmarad az 1928-ban indult Rádiószabadegyetem, amely heti két alkalommal irodalmi, történelmi, jogi és mezőgazdasági előadásokat sugároz tanyasiak számára, zenei körítéssel, Klebelsberg népbarát politikáját szolgálva. Műsorra tűzik nemzeti kulcsdrámáinkat: Az ember tragédiáját, a Bánk bánt, de játsszák a divatos népszínműveket - Piros bugyelláris, Sárga csikó stb. - is. A klasszikusok közül zömmel XIX. századi alkotók, elsősorban Arany, Bajza, Berzsenyi, Petőfi, Tompa, Vajda műveit adták. Eredeti rádiójátékok bemutatásáról nem beszélhetünk. Nemcsak technikai okokból, hanem elsősorban azért, mert a vérbeli írók még nem találtak kapcsolatot a rádióhoz. Az 1927ben, német mintára meghirdetett hangjátékpályázaton egyetlen művet sem találtak bemutatásra alkalmasnak. Az első magyar rádiójáték Somogyváry Gyula nevéhez fűződik; Hazatérése, egyfelvonásosát 1927 májusában sugározták. A darabnak sem a sajtóban, sem a közönség körében nem volt különösebb visszhangja. A szerző Dráma a mikrofon előtt с cikkében a hangjátékot mikrofonhoz igazított drámának nevezi. A műfajt ebben az időben nálunk is a hangkulisszák túlzott alkalmazása, a trükkhatások, zajok, zörejek felhasználása jellemzi. Szem elől tévesztik a cselekményt, ezért a növekvő darabszükségletet a magyares külföldi klasszikus drámairodalomból elégítik ki. A technikai fejlődés mértékében a rádió kilépett a stúdiófalak közül. A magyar művészek otthonában с sorozat révén a hallgatók bepillanthattak kedvenceik magánéletébe. E színes riportok többsége — a Magyar Rádió Újság és később a Rádióélet hasábjain illusztrációkkal — nyomtatásban is megjelent. így került sor közvetítésre többek között Zilahy Lajos, Móricz Zsigmond és Hubay Jenő otthonából. Az 1930. augusztus 5-én Móricz leányfalusi otthonában készült rádióriportban arra a kérdésre, hogy milyen a fiatal írónemzedék és mit lehet várni az új magyar íróktól, Móricz így válaszol: ,A Nyugatot szerkesztem, a magyar ifjú irodalom folyóiratát. A Nyugat szépirodalmi és kritikai folyóirat. Az utolsó két évtizedben minden író ennek a hasábjain indult el, és itt fejlesztette ki tehetségét. Ma is ez a rendeltetése. Ebben a félévben több száz fiatal író megfordult a portánkon, és én minden prózai kéziratot elolvasok, ami bejön. A verseket Babits olvassa és arra a meggyőződésre jutottam, hogy a fiatal magyar generáció rendkívül tehetséges." Szavai nem maradtak hatás nélkül. Az erősen jobboldali Új Nemzedék 1930. augusztus 7-i száma megtámadta Móriczot, a rádiót és Babitsot is, aki pedig akkor már a Kisfaludy Társaság tagja volt. Hogyan reagált erre a Nyugat a Móricz szerkesztette Magyar írók sátora c. rovatban? A lap 1931. június 16-i számában a Magyar író helye a magyar rádióban с cikkben kimutatást ad arról, hogy a megelőző öt hónapban milyen csekély arányban volt jelen a modern, illetve a külföldi irodalom. A cikk szomorú summázata: ,/\ magyar próza ... mit jelent vájjon a magyar rádióban? 68 embert jelent, közöttük kilenc ismert nevű író van: Kosztolányi, Gárdonyi, Bibó Lajos, Tersánszky, Komáromy János, Szép Ernő, Komjáthy Aladár, Sásdi Sándor, Szini Gyula. S a többiek? A boldogok, akik még bent szoronghatnak a 68 között? Húsz név ismeretlen ifjú dilettáns, a többiek napilapok tárcarovatainak sereghajtói." 102