Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)

Kerényi Ferenc: Teleki László „Kegyenc”-e és színháztörténetének néhány tanulsága

Jegyzetek 1. Legutóbbi kiadása a Klasszikusok Nógrádból с minikönyv-sorozat első darabjaként, a Nógrádi Sándor Múzeum kiadásában, Salgótarján, 1985. 2. Romhányi Gyula: A Kegyenc vázlata és első kidolgozása, ItK 1941:66. 3. E kérdésekkel Drámíró, színházbarát, műkedvelő színész: Teleki László с tanulmányunkban foglalkoztunk részletesebben. In: Teleki és kora, szerk.: Praznovszky Mihály, Rozsnyói Ágnes, Salgótarján 1987. 144-52. 4. Athenaeum 1841. május 11., 1842. január 16.; Regélő Pesti Divatlap 1842. január 12., 15. 19. 5. Athenaeum 1842. december 4. 6. Vitájuk rövid összefoglalása: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848), sajtó alá rendezte Kerényi Ferenc, Bp. 1980. 193. 7. Vasárnapi Újság 1865. szeptember 3. 8. OSzK Színháztörténeti Tár, N. Sz. К 185., illetve uo., a színlapgyűjteményben. 9. Magyar Szépirodalmi Szemle 1847. április 11. 10. Salamon Ferenc: Dramaturgiai dolgozatok, Bp. 1907. II. 162-74.; Zilahy Károly: Munkái Pest 1866. 11.89-115. 11. Hölgyfutár 1860. szeptember 22. 12. A szövegkönyv, amely egyúttal cenzúrapéldány is volt: OSzK Színháztörténeti Tár, N. Sz. К 82. 13. Rendezőpéldánya: OSzK Színháztörténeti Tár, N. Sz. К 185/1. 14. A drámáról szóló véleményeket összegyűjtve I. Szász Károlynál: Teleki Kegyence, Budapesti Szemle 1932:181-94. 15. Vasárnapi Újság 1880. szeptember 26. 16. Bemutatónak tekintjük egyazon drámaszöveg minden olyan színpadi előadását is, amelyben a lényeges színjátékelemek (mint a rendezés, a szcenika, a szereposztás) megváltoztak az előző színrevitelhez képest. 17. A szerepkörök szerinti társulatépítésre jó példa lehet a Nemzeti Színháznak az a szabályrendelete, amely 1884-ben, az Operaház különválása után szabta meg a működés rendjét: Nemzeti Színház. Igazgatósági szabályrendelet, Bp. 1887. 97